Üzenetek a Velencei Bizottság elnökének. Írásban
Más kérdésekben is hiteltelenné válhat a Velencei Bizottság, ha elnöke olyan helyzetben mint a múlt heti kolozsvári kisebbségvédelmi konferencia, félre fordítja a fejét. A román külügyminisztérium és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem a húsz éve elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezményről szervezett konferenciát – a kisebbségeket azonban semmilyen szinten nem hívták meg. Az eseményt a magyar szervezetek kirakatrendezvényként értékelték. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Kelemen Hunor levélben fordult a Velencei Bizottság elnökéhez, Gianni Buchicciohoz, de levelet készül írni a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport is, mely hónapok óta szervez villámcsődületeket azért, hogy helyezzenek ki többnyelvű városnévtáblákat Kolozsvár határaiba. Ezt mellesleg pont a kamu-konferencia apropójául szolgáló keretegyezmény írja elő.
Articol editat de Szilágyi Szabolcs, 4 mai 2015, 17:24
a teljes összeállítás
Kelemen Hunor a Kolozsvári Rádiónak elmondta:
„Elfogadhatatlan, hogy a Velencei Bizottság elnöke ne legyen tájékozott, és úgy jöjjön egy kamu konferenciára. Vagy hogyha tájékozott volt, akkor elfogadhatatlan hogy ne az igazságot mondja, vagy egy esetleges díszdoktori cím odaadásáért ködösítsen, vagy félrefordítsa a fejét. Természetesen jó lenne ha a levélre válasz érkezne, jó lenne ha a válaszban reflektálna a bizottság elnöke azokra a tényekre és azokra a problémákra, amelyekre felhívtuk a figyelmét. De hát várjuk meg, hogy lesz-e válasz, s ha lesz, milyen lesz ennek a tartalma.
Aki kicsit is ismeri a Velencei Bizottságnak a működését, meg egyáltalán az ilyen típusú intézményeknek a szerepét, az nem tételezi fel, hogy olyan típusú változások történjenek egyik napról a másikra hogy a Velencei Bizottság elnöke hamut szórjon a fejére és önmagában, egy lézerkarddal megoldja az itteni problémákat. Viszont az elvárható, hogy ne fordítsa félre a fejét, hogy legyen korrekt, hogy ezekben a kérdésekben legyen tisztességes és ne dőljön be az ámításnak, mert másképpen hiteltelenné válik a Velencei Bizottság minden egyes más kérdésben, ahol hasznos és fontos véleményt mond. Például emberi jogok kérdésében, alkotmányjog, választói rendszerek kérdésében.”
Levelet készül írni Gianni Buchiccionak, a Velencei Bizottság elnökének a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport is, mely hónapok óta szervez villámcsődületeket azért, hogy helyezzenek ki többnyelvű városnévtáblákat Kolozsvár határaiba. Ők elmentek a Kolozsváron szervezett konferenciára, de nem kaptak szót, a rendezvényen senki nem kapott lehetőséget arra, hogy hozzászóljon. A román külügyminisztérium és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem által szervezett esemény apropója a húsz éve elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezmény volt, egyébként pont ez írja elő, hogy ahol elég nagy számban élnek egy kisebbség tagjai, több nyelvű település névtáblákat kell kihelyezni. Bethlendi Andrást, a civil mozgalom egyik képviselője elmondta:
„Úgy gondoljuk, hogy a Velencei Bizottság elnöke nem volt tisztában azzal, hogy ez a konferenciának nevezett esemény valójában nem volt egy olyan típusú nyilvános konferencia ahol esetleg hozzá lehet szólni. Így az a tény hogy egyáltalán nem voltak meghíva a magyar közösségek vezetői az továbbra is problémát jelent, ugyanis a ha a magyar közösségek vezetői el is mentek erre az eseményre, nem kaptak lehetőséget arra, hogy az elhangzottakhoz hozzászóljanak. Úgy gondoljuk értesíteni kell őt, hogy valójában egy olyan eseményen vett részt, ami valószínűleg másnak lett beharangozva, illetve bemutatva.
Úgy gondolom hogy az esemény elpalástolt néhány dolgot az elnök úr elől, ami kimagasló relevanciával bír a kérdésben. Például azt hogy Kolozsvár az a város ahol ez a konferencia helyett kapott annak a keretegyezménynek egyik bekezdését ignorálja 100százalékban, aminek a 20.évfordulóját ünnepeltük. Óriási paradox előtt állunk, ugyanis egy olyan dolgot ünnepeltünk, ami valójában Romániában csak részlegesen nevezhető sikertörténetnek.”
A Velencei Bizottság az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve. 1990-ben jött létre, a közép- és kelet-európai rendszerváltások után, amikor sürgős alkotmányozási tanácsokra volt szüksége az új demokráciáknak. A Velencei Bizottság fő tevékenysége az alkotmányozási tanácsadás a tagállamok számára, de az alkotmányokhoz közel eső egyéb törvénykezési területekkel – kisebbségi jog, választási jog – is foglalkoznak. Már 1991-ben segítséget nyújtottak az első román demokratikus alkotmány megszövegezéséhez.
