Az otthon: érzelmi biztonság. Kerekes Emőke a Kolozsvári Rádió Galériájában
Június végéig látogatható a Kolozsvári Rádió Galériájában Kerekes Emőke: Otthon című tárlata. A művész egy olyan út végigjárására invitálja a nézőt, amely otthonkeresési stációit jelöli: albérletek, tárgyak, emlékek – másfél év története képekben.
Articol editat de szuszamizsuzsa, 19 június 2015, 16:24
Az otthon: az a hely, ahol lakunk, ahol élünk, vagy ahol születtünk és felnőttünk, a szülői ház? Ahol a szüleink, nagyszüleink élnek? Vagy az a biztonság, amit időközben teremtünk magunknak? Mi az otthon? Egy ház? Egy kuckó? Egy város, egy ország? Hány otthon létezik? Lehet egyszerre több otthonunk is, ahol jól érezzük magunkat, ahol biztonságban vagyunk?
Kerekes Emőke fotóművész kiállításának címe: Otthon. Keresett, vágyott otthon. Különböző tárgyak által jelképezett
otthon. Minden, ami a biztonságot, a kötődést jelenti. Kerekes Emőke otthonkeresése hosszú ideje tart, a kiállítás azonban másfél év történésein vezet. A művész tavaly költözött Kolozsvárra és az albérletek otthonná varázslásának kísérletéről szól ez a tárlat. Kötődésekről hangulatokhoz, tárgyakhoz, emberekhez. Képpárok, amelyeknek mindegyike valamit szimbolizál. A valaki által készített faragott nyárs, az útlevél, az otthonról érkező csomag – lelki megnyugvás. Az idegen lakás, a kint elterülő táj – ridegség. A gyerekkori táj – az örök biztonság.
A képpárok összessége egyesíti a megtett utat, a lecsapódott érzéseket, vívódásokat, küzdelmet, hangulatokat, nevetést és sírást, amit a művész másfél év alatt élt meg. S ennek az útnak a végigjárására invitál minket is. Kerekes Emőke Székelykeresztúron élt tíz éves koráig, onnan Budapestre költözött a család. Majd vissza. Ő Kolozsvárra. Emlékei egy bőröndben is elférnek, de természetesen csak a tárgyak. A megélt emlékek tárháza ennél sokkal nagyobb. De a fizikai otthon megteremtéséhez tárgyak szükségeltetnek és emberek.
Szuszámi Zsuzsa összeállítása
