Donát 160: Dilemmatikus „Drakula dilemma”
Drakula volt, van és lesz. Mindaddig, amíg a vámpírhoz kötődő helyszínekhez külön-expresszen lehet utazni, akár a csíksomlyói búcsúra. Mindaddig, amíg tódulnak a külföldiek a törcsvári kastélyhoz, hogy piros szarvas, fekete palástos, műfogas jelmezben ünnepeljék a Halloween-t. Mindaddig, amíg Amerika ontja a vámpírfilmeket, amelyekben a főhős egyszer csak áldozata fülébe súgja a kulcsszavakat: blood, Transilvania.
Articol editat de gergelyzsuzsa, 26 június 2015, 17:19 / actualizat: 26 augusztus 2015, 16:35
Nemrég Felméri Cecília és Lakatos Róbert legújabb filmjét, a „Drakula dilemmát” vetítették a kolozsvári Bulgakov Kávézóban. Az alkotás animációs dokumentumfilm lesz, magyar és román pénzből készül. Az MTVA-támogatás egyik feltétele volt, hogy a filmnek le kell mennie a Magyar Televízióban. Ez megtörtént, de az alkotók a terméket nem tekintik véglegesnek. A román részről érkező költségvetésből tovább fejlesztenék a filmet. Ezért a Bulgakov-beli vetítést akár tesztvetítésnek is nevezhetjük, amikor a rendezők a közönség reakciót, kritikáit és ötleteit gyűjtötték be.
Pöfög a csicsás vonat, amit Jánosi Andrea rajzolt és Böjthe Alex animált, pöfög az erdélyi tájakon és megáll mindenütt, ahol régi kastélyokban vagy éppen modern szállodákban Drakula nyomait kereshetjük. Tódulnak a turisták a halloweeni eseményekre, Drakula vérét idéző bort isznak, sötét folyosókon riogattatják magukat és azt is felvállalják, ha a véznává aszalódott vámpír egy deszkakoporsóból ugrik rájuk. A „Drakula dilemma” című dokumentumfilm anyaga a Drakula-turizmus köré szerveződik, ezért számos megmosolyogtató elemmel találkozunk benne: a minden információt birtokló, nagyon műveltnek ható idegenvezető is jelmezben, hatalmas grófi székben trónolva beszél.
A Drakula-mítoszt ellenző, Vlad Ţepeş-rajongó kultúrház-igazgató pedig éneket ír a karóbahúzó emlékére és ennek a műnek a reklámozására meg egy Ţepeş-szobor állítására buzdítana mindenkit. Geo Dobrin író bácsi kultikus helyet hozna létre, európai pénzekből. A vendégek időnként elhamarkodott sminkkel és jelmezzel rendelkeznek, így szegény Drakulának kissé félreáll a vámpírfoga és festéknyomos a grófi palástja.
A beszélgetésen szóba került, hogy talán a jelenséget éltető hagyományokkal is érdemes volna foglalkozni. Boros Lóránd, aki a film egyik idegenvezetője, adott pillanatban be is dobja a „strigoi” kifejezést, kérdés, hogy például a magyarországiak közül hányan értik, miről beszél. De tény, hogy lidérccel (lüdérccel) mi is rendelkezünk: egy furcsa lénnyel, aki álmatlanul fetrengő asszonyainkra feküdt éjszakánként és agyonhajszolta őket. Ennek a hiedelemnek a gyökerei kapcsolatba hozhatók a vámpír-kultusszal.
Az is kérdés, hogy a német expresszionizmust, Nosferatu-t, Lugosi Bélát és a filmtörténet egyéb irányzatait, címeit, személyiségeit be lehet-e, be kell-e emelni a filmbe. Az azért nem semmi, hogy a filmtörténet leghíresebb vámpírja magyar volt. Innen már csak egy lépés a számomra teljesen új adat, miszerint a Bram Stoker-regényben még az áll, hogy Drakula székely volt. Erről egyelőre ennyit tudtunk meg Jakab-Benke Nándor filmkritikustól. A közeljövőben ő is bekerül majd a film szereplői közé és akkor bővebben kifejti a dolgot. Ha ez igaz (bizonyítékok kerestetnek!), többszörösen is büszkék lehetünk majd.
A „Drakula dilemma” jó dokumentumfilm: élvezhető, változatos, adalékokkal szolgál az itt élőknek is, nem csak a külföldieknek, és cseppet sem megvetendő, hogy humoros. De még nincs kész! – állítják határozottan az alkotók, akik a vetítés előtt azt mondták, életük legrosszabb filmjét mutatják meg a közönségnek.
Felméri Cecília és Lakatos Róbert rendezőnek a film dramaturgiai vezérvonalát illetően van hiányérzete. Meghallgatván a nézők észrevételeit, kritikáit, javaslatait, előbbre jutottak-e, körvonalazódott-e, hogy milyen úton lépnének tovább?
Összeállítás Felméri Cecília és Lakatos Róbert „Drakula dilemma” című dokumentumfilmjéről. Ha a rendezők megtalálják az áhított dramaturgiai szervezőelvet, még mindig marad majd egy dilemma: egy egész estés animációs dokumentumfilmhez nem elegendő egyetlen grafikus, Jánosi Andrea munkája. Stábot létesíteni azonban sok pénzbe kerül. De erről majd a későbbiekben dilemmázunk.
