Patkánypotencia – alsósok és felsősök
Néhány napon belül megtudjuk, kik kapják az idei Nobel-díjakat.
Az viszont már most közkincs, mire és kik kapták az Ignobeleket, melyekkel a mérsékelt felhasználhatóságú, ám szintén fáradhatatlan munkát igénylő kutatásokat honorálják.
Itt és most csupán néhányat emelnénk ki a legizgalmasabbak közül.
Kezdjük rögtön az egyik olyan dologgal, melyet mindig tudni szerettünk volna a szexről, de sosem mertük megkérdezni! Nyilván sokat tépelődtek azon, milyen viszony áll fenn a poliészter alsó rendszeres viselése és a nemi örömök iránti igény, illetve az azokra való képesség között!
Mivel a férfiaknak köztudomásúlag mindenről ugyanaz jut eszükbe (csak azt nem tudni pontosan, mi ez az „ugyanaz”), a hölgyeknél meg alkalmasint nagyobb a szórás, hadd tisztázzuk jóelőre: patkányokról van szó!
Aztán itt van rögtön második nagy egzisztenciális dilemmánk: milyen lehet borzként élni? Hans Fallada munkája úttörőnek számít e téren, ám a Fridolin, a pimasz borz szerzője egyáltalán nem foglalkozott azzal a kérdéssel, mi lenne, ha Fridolin emberként élné meg felsorolt kalandjait.
Persze a kotorék világa csupán egyike lehetséges alternatív perspektíváinknak. Nem mindenkinek adatik meg a kellő türelem vagy üreg, az viszont már tényleg csak némi hajlékonyság kérdése, hogy megtapasztalhassuk, hogyan látjuk a világot lábaink között átnézve! Maradjunk egyelőre annyiban: nagyon másként!
Az idei vegytani Ignobel már némi malíciát sejtet! A Volkswagen kapta, azon elektronikus kütyüjéért, mely rögvest lenyomja a motor károsanyag kibocsátásait, amint azt hivatalos tesztnek vetik alá.
A díjakat az immár hagyományossá vált helyszínen, a Cambridge-i (Massachusetts állam) Harvard University-n adta át klasszikus Nobel-díjasok egy csoportja.
De térjünk a lényegre! A fajfenntartás területén folytatott, meghatározó jelentőségű kutatásokat honoráló Ignobel idei boldog díjazottja az egyébként már 9 éve megboldogult egyiptomi Ahmed Shafik. A szép emlékű tudós még 1993-ban publikálta szakdolgozatát, mely a poliészter, illetve poliészter-gyapot alapanyagú alsót viselő patkányok szexuális aktivitását veszi górcső alá. Ebből kiderül, hogy nevezett alsók elektrosztatikus mezeje bizony szerepet játszhat az impotencia kialakulásában! Talán ezért is mondtak le testületileg az intelligens rágcsálók ezen viseletről…
A biológiai Ig-en két brit osztozott. Charles Foster, az Oxfordi Egyetem munkatársa azt próbálta ki, milyen borznak lenni, kotoréknak az ő kiásását és a benne való hálást, valamint nyüvecskék fogyasztását is beleértve. Honfitársa, Thomas Thwaites műlábakat csatolt magának, abbeli igyekezetében, hogy kecskeként hódoljon a lét örömének, a kantonok országában. Mindketten írásban dokumentálták tapasztalataikat.
A japán Atsuki Higashiyama és Kohei Adachi érzékelési Ignobelt kapott azon közös tanulmányáért, melyben részletezi, miként változik perspektívánk, ha lehajolunk és lábaink közt átnézve szemléljük környezetünket.
Ami a Volkswagen díját illeti, annak hátterét alkalmasint legtöbben ismerik már…
Articol editat de papp.zakor.andras, 2 október 2016, 10:00 / actualizat: 3 október 2016, 10:46
Kezdjük rögtön az egyik olyan dologgal, melyet mindig tudni szerettünk volna a szexről, de sosem mertük megkérdezni! Nyilván sokat tépelődtek azon, milyen viszony áll fenn a poliészter alsó rendszeres viselése és a nemi örömök iránti igény, illetve az azokra való képesség között!
Mivel a férfiaknak köztudomásúlag mindenről ugyanaz jut eszükbe (csak azt nem tudni pontosan, mi ez az „ugyanaz”), a hölgyeknél meg alkalmasint nagyobb a szórás, hadd tisztázzuk jóelőre: patkányokról van szó!
Aztán itt van rögtön második nagy egzisztenciális dilemmánk: milyen lehet borzként élni? Hans Fallada munkája úttörőnek számít e téren, ám a Fridolin, a pimasz borz szerzője egyáltalán nem foglalkozott azzal a kérdéssel, mi lenne, ha Fridolin emberként élné meg felsorolt kalandjait.
Persze a kotorék világa csupán egyike lehetséges alternatív perspektíváinknak. Nem mindenkinek adatik meg a kellő türelem vagy üreg, az viszont már tényleg csak némi hajlékonyság kérdése, hogy megtapasztalhassuk, hogyan látjuk a világot lábaink között átnézve! Maradjunk egyelőre annyiban: nagyon másként!
Az idei vegytani Ignobel már némi malíciát sejtet! A Volkswagen kapta, azon elektronikus kütyüjéért, mely rögvest lenyomja a motor károsanyag kibocsátásait, amint azt hivatalos tesztnek vetik alá.
A díjakat az immár hagyományossá vált helyszínen, a Cambridge-i (Massachusetts állam) Harvard University-n adta át klasszikus Nobel-díjasok egy csoportja.
De térjünk a lényegre! A fajfenntartás területén folytatott, meghatározó jelentőségű kutatásokat honoráló Ignobel idei boldog díjazottja az egyébként már 9 éve megboldogult egyiptomi Ahmed Shafik. A szép emlékű tudós még 1993-ban publikálta szakdolgozatát, mely a poliészter, illetve poliészter-gyapot alapanyagú alsót viselő patkányok szexuális aktivitását veszi górcső alá. Ebből kiderül, hogy nevezett alsók elektrosztatikus mezeje bizony szerepet játszhat az impotencia kialakulásában! Talán ezért is mondtak le testületileg az intelligens rágcsálók ezen viseletről…
A biológiai Ig-en két brit osztozott. Charles Foster, az Oxfordi Egyetem munkatársa azt próbálta ki, milyen borznak lenni, kotoréknak az ő kiásását és a benne való hálást, valamint nyüvecskék fogyasztását is beleértve. Honfitársa, Thomas Thwaites műlábakat csatolt magának, abbeli igyekezetében, hogy kecskeként hódoljon a lét örömének, a kantonok országában. Mindketten írásban dokumentálták tapasztalataikat.
A japán Atsuki Higashiyama és Kohei Adachi érzékelési Ignobelt kapott azon közös tanulmányáért, melyben részletezi, miként változik perspektívánk, ha lehajolunk és lábaink közt átnézve szemléljük környezetünket.
Ami a Volkswagen díját illeti, annak hátterét alkalmasint legtöbben ismerik már…
