Könyvjelző – Értelem és érzelem a tudósok kezében
Articol editat de zsoltferencz, 18 április 2018, 09:01 / actualizat: 5 július 2020, 12:50
A girhes ápolo nőt Hildának hijják és nagyon jo hozóm. Enivalokat hoz nekem és megcsinája az ágyamat és aszongya hogy nagyon bátor voltam mer hatytam hogy a fejembe meg csinálják aszt a dolgot. Aszongya ő sose hagyná hogy az o agyába ijet csinájanak. A világ minden kincséjér se. Montam neki hogy ez nem a kincsér volt. Azér volt hogy okos legyek. És ő aszonta talán nemis volt joguk hogy okosra csinájanak engem mer ha az isten ugy akarta volna hogy okos legyek akor ugy csináta volna hogy ugy szülesekk. Hát Ádám és Éva meg az ered endö bűn meg a tudás fálya meg a bűnbe esés? És talán a Nemur prof és dr Strauss ojan dolgokba árcsók magukat, amihez nem is volna joguk.
Kitartásról, tudásvágyról, egy szellemileg visszamaradt ember gondolatairól, szeretetéhségéről szól Keyes regénye – nem csoda tehát, hogy bőven volt miről beszélnünk Tamás Csillával. Meghívottunk már régóta vágyott arra, hogy magáénak tudhassa a kötetet; álma két évvel ezelőtt, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete (EMKISZ) által szervezett Könyvturi | élőKönyvtár alkalmával teljesült.
Beszélgetőtársak: Kristály Bea és Ferencz Zsolt
Borítókép: Alexandru-Arthur Filimon