Prima pagină » Kultúra és költséghatékonyság Nagyváradon – mi a gond a megyei tanács terveivel?
Kultúra és költséghatékonyság Nagyváradon – mi a gond a megyei tanács terveivel?
Czvikker Katalin
Az utóbbi hónapokban többször is téma volt a nagyváradi kulturális intézmények átszervezése. A fenntartó megyei tanács először a Várad és a Familia kulturális folyóirat önállóságát szüntette meg, majd a térség múzeumainak működtetését gondolta újra. Körülbelül egy hete jelent meg a román sajtóban az a hír, miszerint Ilie Bolojan megyei tanácselnök költséghatékonyságra hivatkozva összevonná a Mária Királyné Színházat, a Szigligeti Színházat és a Nagyváradi Filharmóniát.
Foto: Fotó: szigligeti.ro
Articol editat de kristalybea,
13 május 2021, 14:38 / actualizat: 13 május 2021, 15:57
Az utóbbi hónapokban többször is téma volt a nagyváradi kulturális intézmények átszervezése. A fenntartó megyei tanács először a Várad és a Familia kulturális folyóirat önállóságát szüntette meg, majd a térség múzeumainak működtetését gondolta újra. Körülbelül egy hete jelent meg a román sajtóban az a hír, miszerint Ilie Bolojan megyei tanácselnök költséghatékonyságra hivatkozva összevonná a Mária Királyné Színházat, a Szigligeti Színházat és a Nagyváradi Filharmóniát.
Czvikker Katalinnal, a Szigligeti Színház főigazgatójával Gergely Zsuzsa beszélgetett arról, hogy milyen következményekkel járna az átszervezés, hogyan lehet ellene érvelni. A teljes összeállításunk a lejátszóra kattintva meghallgatható.
A három kulturális intézmény összevonásával azok megszűnnének önálló jogi személyként működni. Alig 10 év telt el azóta, hogy a román és a magyar színház önállósult, azóta mindkét intézmény látványosan fejlődött. Fesztiválokat hoztak létre, mentori programokat indítottak, fiatalokat vonnak be a színházi tevékenységbe, mindezt nem feltétlenül a fenntartó megyei tanács támogatásával.
Fotó: szigligeti.ro
Az elképzelés másik pontja szerint megszűnnének a meghatározatlan időre szóló szerződések, csak meghatározott ideig érvényes szerződések léteznének, ezt követően pedig projektekre pályázhatnának az előadóművészek. A Szigligeti Színház, a januári leépítéseket követően 57 művészállással rendelkezik, ebből 14 meghatározatlan időre szóló szerződés. Az előadóművészeti törvény szerint ha a színész nem rendelkezik állandó lakcímmel az illető városban, lakástámogatást igényelhet. Sokan ezért kérték, hogy meghatározott időre szóljon a szerződésük – tudtuk meg Czvikker Katalintól. A veszélyt az jelenti, hogy ha például egy egyéves szerződés érvényessége éppen akkor jár le, amikor az egyesítés történik, akkor önkényesen lehet arról dönteni, hogy a fenntartó kivel köt újabb szerződést és kivel nem. Ennél még vitathatóbb a projekt alapú pályázás, mert az sokkal jobban veszélyezteti a művészek létbiztonságát.
Tegnap a Szigligeti Színház vezetősége egyik tárgyalóasztaltól a másikhoz ült, hogy feltérképezze, milyen esélyek vannak a három intézmény összevonásának elkerülésére, melyek lehetnek az ellenérveik. Többször is hangsúlyozták: a kérdést nem magyar ügyként kezelik.
