Címlap » Műsorok » Láthatár » Láthatár: Erdeink és mi – rablógazdálkodás és felelősségtudat között

Láthatár: Erdeink és mi – rablógazdálkodás és felelősségtudat között

Az erdőirtás/ erdővédelem problematikájáról szervezett kerekasztal-beszélgetést a Think Outside the Box, november 28-án, a kolozsvári Tranzit Házban. A meghívott előadók – Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Csibi Magor, a World Wide Fund for Nature romániai programigazgatója, Papp Tamás, a Milvus csoport elnöke és Hans Hedrich, a Neuer Weg egyesület alelnöke- változatos szempontokból közelítették meg az alapkérdést, azt tudniillik, hogy miért fontos számunkra az erdő, milyen állapotban vannak erdeink, hol tart a kitermelést szabályozó törvénykezés és milyen eszközeink vannak az illegális vágások megfékezésére. Az elhangzottakból kínálunk a következőkben összeállítást.

Ki mit lát az erdőben? A válasz széles skálán mozoghat, annak függvényében, hogy kit kérdeztünk. Ahol a kitermelő cégek, de gyakran felelős beosztású döntéshozók is csupán faanyag köbmétereket látnak, ott a radikális környezetvédő minden külső hatástól és főként az embertől szigorúan védendő egységet vizionál.

Csibi Magor, programigazgató, World Wide Fund for Nature Romania:

„Az erdő NEM köbméter fa! Egy erdőben több tízezer faj létezhet együtt és bármilyen ráhatás meg fogja változtatni az erdő struktúráját”…”addig a pillanatig, amíg nem fogjuk látni, hogy az erdő, az egy szerves, élő rész, addig nagyon nehéz lesz a stratégiánkat koordinálni és addig a pillanatig lesznek medveproblémáink, erdőproblémáink, vízgazdálkodási problémáink, gazdasági problémáink, helyi közösségek megélhetési problémája, ésatöbbi…”

„…viszont azt nem tudjuk tagadni, hogy több ezer éve az ember létezik erdő mellett, valamilyen mértékben kitermeli, valamilyen mértékben együtt él, a templomok Románia nagy részében erdőből épültek, a házaink Románia és Erdély nagy részében erdőből épültek, meg kell találni azt az arany középutat, amelyben igenis védjük az erdőket és meg is tartjuk! ”

Papp Tamás, elnök, Milvus csoport:

„Az egyszerű ember azt gondolja, hogy amikor kivágnak egy erdőt, az erdőirtás. Az erdész azt gondolja, hogy ha kivágja az erdőt, az erdőkitermelés, nem erdőirtás és részben igaza is van…Jó a tényt tisztázni, erdőirtásnak azt nevezik, amikor az erdőt kivágják és utána nem lesz ott többet erdő. A terület funkciója más lesz, lehet belőle szántóföld vagy épület, azt nevezik erdőirtásnak ők…”

„Számunkra az, amit nem neveznek erdőirtásnak, az, hogy kivágják az öreg erdőt, azért probléma és azért ugyanaz száz évig, mint az erdőirtás, mert rengeteg madárfaj van, olyanok amelyek prioritás-fajok az Európai Unióban – ami miatt Románia és Európa összes országa Natura 2000-es területeket jelölt ki – amelyik csak az öreg erdőben él! Abban az erdőben, amit nyilván kivágnak, mert az erdészek sem a fiatal erdőt vágják ki! Ezért gond számunkra az erdőirtás, az öreg erdő kivágása, hiszen az a lényeg, hogy milyen százalékban maradnak meg öreg fák.”

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter:

„Én azt gondolom, hogy az erdőgazdálkodás egy szükséges dolog. De az erdőgazdálkodás messze áll attól, amit nagyon sok helyen látunk! Én a rendszertelen erdőgazdálkodásról – és ez néha lehet úgymond részben törvényes is – azt gondolom, hogy óriási gondot jelent a biodiverzitásnak, gondot jelent a közvetlen árvízvédelmi tematikának, rendszereknek, biztonságnak, de gondot jelent a klímaváltozásnak, különböző mikroregionális klimatikus berendezkedésnek és nem utolsó sorban azt gondolom, hogy a rendszertelen erdőkivágás az egy-egy vidéknek az elszegényedéséhez is vezet…”

Hans Hedrich, Neuer Weg:

„Az én szemszögemből – mivel politológus vagyok, nem erdészeti szakember, inkább polgárjogi aktivistának érzem magam – a törvénytelen erdőgazdálkodás korrupcióval jár (azért törvénytelen, mert ugye valaki kap azért valamit, hogy ezt megengedje)…”

„…és még egy dolog: Erdély erdők nélkül már nem Erdély! Ne felejtsük el ezt! Olyan szorosan fűződik az identitásunkhoz, hogy nem is olyan egyértelmű számunkra, tehát annyira természetes, hogy Erdélyben van erdő… de szép lassan kezd fogyni! Akkor mi lesz az identitásunkkal?!”

Ezek után lássuk, milyen feltételekhez köti nálunk a törvény az erdőkitermelést! A kulcsszó az „üzemterv”. Ez tíz évre szól és pontosan előírja az adott erdőre, erdőrészre, hogy melyik évben milyen mennyiséget és milyen korosztályú fából lehet kitermelni. A kitermelést végző cégnek engedélyt kell kiváltania, ez az okmány pontosan előírja, hová lehet letenni a rönköt és mi történjék a hulladékkal – mondja Korodi Attila.

Korodi Attila:

Romániában az erdők jelentős hányada magán-, illetve valamilyen formájú közösségi tulajdonban van. Függ-e az engedélyeztetés követelményrendszere a tulajdonformától?

Korodi Attila:

Az első következtetés tehát az, hogy ha valaki a törvény betűje szerint akar eljárni, tartania kell magát az üzemtervhez. De vajon mekkora tere lehet itt, ennél az első lépcsőnél a korrupciónak? Mennyire alakítható az üzemterv az erdőben csupán x köbméter fát látó gazdasági érdekei szerint? Szerinte van még gond e körül… –mondja a miniszter.

Maga az üzemterv is megkerülhető azonban, léteznek kiskapuk: a viharkár vagy „rovartámadás” miatti vágáshoz nem kérnek üzemtervet, az indoklás megalapozottságát gyakorlatilag senki nem ellenőrzi a terepen – derül ki Papp Tamás mondottaiból. „Van olyan magánerdészet amelyik üzemterv szerint egyetlen köbmétert sem termelt ki egy adott évben – én tudok róla – viszont nem üzemterv szerint nagyon sokat”…”kimennek, <rovartámadás van>, buff, kétszáz hektár elment” –állítja a Milvus csoport elnöke.

Papp Tamás:

fotó: 3szek.ro

Az erdők őrizetére igazából se elegendő pénz, se elegendő ember, a kísértés pedig nagy…Az illegális kitermelő szempontjából a fa pénzzé tételének folyamatában a legkockázatosabb szakasz nem maga a vágás, ott ugyanis nem nagyon akad, aki rajtakapná, hanem a rönk elszállítása a nagybani vevőhöz. Ez utóbbi ugyanis már járt utakat, lakott területeken való áthaladást implikál. A kézzel kitöltött fuvarlevelek, számlák korában – azaz egészen a közelmúltig- nem jelentett különösebb gondot a kísérőokmányok többszörös felhasználása. Egy közúti ellenőrzésnél legfeljebb azt lehetett megvizsgálni, megegyezik-e a papírokon feltűntetett mennyiség a teherkocsin levővel, de hogy hányadik rakomány utazik ugyanazzal az okmánnyal, azt már gyakorlatilag lehetetlen volt megállapítani. Idén októberben aztán beüzemelték az erdőradar elnevezésű informatikai nyilvántartó-követő rendszert, ami gyökeres változást hozhat. Minden egyes engedélyezett telephelyet bekapcsoltak az országos, számítógépes hálózatba. Valahányszor megraknak egy teherautót, a szállítmány elektronikus menetlevelet kap, amelyen megjelenik a feladó és a célálomás, a felrakott famennyiség, a jármű rendszáma és az indulás időpontja. Az okmány véges ideig érvényes, lehetetlen többször fordulni vele. Közúti ellenőrzéskor azonnal lekérhetők az adatok, a rendőrségnek maradéktalan hozzáférést biztosítottak a nyilvántartáshoz, ha nem találnak az adatok, a rakományt elkobozzák. Az eljárásrend különlegessége, hogy bárki, aki fát szállító teherkocsival találkozik, hívhatja a 112-es sürgősségi számot, kérve a fuvar ellenőrzését! Mindössze a teherjármű rendszámát kell bemondania, a központban pillanatok alatt ellenőrzik, rakodtak-e törvényesen az adott kamionra és az lehet-e ott, ahonnan jelezték. Ha az adatok nem találnak, haladéktalanul jelzés megy a körzet rendőrörseihez, a járművet megállítják, rakományát elkobozzák.

Korodi Attila:

Ez tehát már komoly haladás, de önmagában nyilván nem elegendő. Sok múlik a Parlament asztalán fekvő az új erdészeti törvényen. Korodi Attila:

Amint az a miniszter mondottaiból is kiderült, a törvénytervezetnek megvan a maga – korántsem rövid – története, előélete. Számos csatában Csibi Magor is részt vett, így jól ismeri a részleteket:

Ha valakit minden más szempont dacára továbbra is csak a pénzügyi vonatkozás érdekel, az jó ha megfontolja Csibi Magor figyelmeztetését: „Hogyha azt mondjuk, hogy a romániai mai kitermelési viszonyok között egy hektár erdő kevesebb, mint 10 eurot hoz a költségvetésbe, akkor természetesen azt mondjuk, hogy ez egy másodlagos kérdés, nem olyan fontos az erdők kérdése gazdasági szempontból! De hogyha azt nézzük, hogy árvízvédelmi szempontból mennyit jelent, hóvédelmi szempontból mennyit jelent, hogy mennyi mindent hoz nekünk az erdő, akkor ez teljesen más kérdés lesz és akkor a gazdasági – nagyon kemény számok – megváltoznak. Amíg ezeket a számokat nem kezdjük el nézni, soha nem lesz meg a gazdasági egyensúly!”