Hogyan fényképez(z)ünk politikust?
A fordulatos elnökválasztási évet zárta le ma az ország azzal, hogy beiktatták Klaus Iohannis új elnököt. A témáról sokat és sok féleképpen beszéltek, beszéltünk, ám most lássunk egy érdekességet. A sajtót figyelve ugyanis – legalábbis nekem – feltűnt valami: az egyes politikusokat más-más testtartásban jelenítik meg a lapok, portálok. Jelesül az új elnök fényképei mintha kicsit kilógnának a többi közül. Nemcsak a sajtó, hanem a filmrendezői szakma eszközei ezek, és legtöbbször észre sem vesszük őket, csak átjön a mondanivaló. Azon túl, hogy nyilvánvaló üzenete van annak, hogy egy politikus milyen testtartásban, testbeszéddel jelenik meg, illetve hogyan fényképezik le, nyitva marad a kérdés, hogy vajon mennyire objektív a véleményem, mennyire támasztható alá, mennyire cáfolható.
A kérdés
Általánosan: igaz-e, hogy a politikusokat jellemzően más-más szögből fotózzák? Igaz-e, hogy egy-egy politikust valamilyen fotós szemszöggel és/vagy testtartással inkább fényképeznek a sajtósok, mint mással? Kontrétan: igaz-e, hogy az új elnököt többször fényképezik/szerepeltetik úgy, hogy a fotós a tér indokolta szög (értem ez alatt például az emelvényeket) alattról, mintegy guggolva kattintja el a gépét vagy közvetlenül az emelvény tövéből – azaz mélyről fényképezve?
Módszer
Kézhez álló az images.google.com keresőmotor használata, ahová az egyes keresési kifejezéseket (traian basescu, klaus johannis, kelemen hunor, victor ponta) vittem be. Létezik egy olyan fogalom, hogy szűrőbuborék (filter bubble), ezért inkognitó módban hajtottam végre a kereséseket, jóhiszeműen arra számítva, hogy a keresőmotor ismeretlen felhasználóként fog kezelni és a mindenki számára várható találatokat mutatja majd, nem a személyemre szabottakat. A talált fotókat két osztályba rendeztem: az illető fotó vagy természetes szögből vagy úgymond mélyről készült fotó. Az első oldal képernyőképét vettem figyelembe és eltekintettem attól, hogy a képen egy külföldi politikus vagy egy majom van-e, hiszen a kép elvileg válaszolt a keresőkifejezésre.
Arcképcsarnok a négy politikussal a naiv keresésben
A naiv válasz
Klaus Iohannis: 8 a 64-ből, azaz 12,5%
Victor Ponta: 7 vagy 8 a 67-ből, azaz mondjuk 11,2%
Kelemen Hunor: 7 a 72 listázott fotóból, kb. 9,7%
Traian Băsescu: 3 a 69-ből: 4,3%
Arcképcsarnok: a mélyről készült fotók jelölve
A naiv eredmény nem egyértelmű, hacsak nem a leköszönő elnök irányában nem látszik az aránytalanság. Ezt az eredményt naivnak hívom, hiszen arról nem közöl semmit, hogy az egyes fényképekkel hányszor találkozik a szörföző, hiszen az egyazon képtartalmat a keresőmotor próbálja szűrni, hogy ne lássuk például ugyanazt a képet hatvanszor.
Célzottabb kereséssel – a találatok súlyát is mutató módszer
Az iménti keresőkifejezésekhez tegyünk hozzá site-címeket. Úgy mint benedek elek site:www.kolozsvariradio.ro hogy lássuk, van-e különbség az egyes portálok között és lehessen súlyozni az egyes fénykép-jellegzetességek előfordulását. Több portálon szétnézve ugyanis lehetőség van egy fényképpel többször találkozni, pontosan úgy, ahogyan a való életben is több portálon barangol az internetező és adott esetben ugyanabba a fotóba botlik. Ezt a vonatkozást tehát a naiv keresés kiejtette, de a célzottabb keresés megmutatja. Látható, hogy 64-69 fotó kerül egy képernyőre, így most már csak abszolút számokkal folytatom.
Mélyről készült fotók száma a képtalálatok első oldalán
Következtetés
A naiv keresés megmutatta, hogy csak a leköszönő elnök irányába mutatkozik jelentős torzítás, a másik három vizsgált politikus egyazon osztályban látszik elhelyezkedni. A célzottabb keresés azonban rávilágít arra, hogy mely fotók jelennek meg a fontosabb portálokon, súlyt adva az egyes fényképeknek, illetve azok jellegzetességeinek. A táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy a nagy hírportálokat böngészve a többi politikushoz képest sokkal nagyobb eséllyel találkozik az internetező mélyről készült Klaus Iohannis fotóval.
Érdemes volna egy olyan felmérés is, hogy az egyes politikusoknak milyen arányban van a szájuk előtt a keze, mintegy akadályozva azt, hogy beszéljenek, cselekedjenek, és a kedvenc gesztusaikat is érdemes lehet feltérképezni (lásd Angela Merkel emblematikus kéztartását). És így tovább – mindenki eldöntheti, hogy ezek mennyire fontos dolgok. Egy azonban biztos: az átlag ember nem ül le beszélgetni, megismerni választott képviselőit. Amit látunk, az a stábtól is, nemcsak az alanytól függő tévéadás, videó, illetve a fotós által láttatni kívánt, a sokból talán indokolatlanul kiemelt, súllyal, jelentőséggel felruházott pillanat – amely vagy hiteles, vagy nem.
vnp
(A kiemelt kép forrása: www.picturecorrect.com)
