Élő Kolozsvári Rádió

Donát 160: A halál sárga cipőt húz

This slideshow requires JavaScript.

Güllen egyszerre hétköznapi és rendkívüli település. Hétköznapi, mert megállt benne az élet, ide nem érkezik és innen nem távozik senki. Rendkívüli, mert romvárosból egy csapásra fejlett, gazdag világgá nőheti ki magát. Mindehhez egyetlen gesztusra van szükség: a gyilkosságéra. Képesek-e Güllen kopott polgárai gerinces közösségként, erkölcsös emberekként fellépni, vagy átvedlenek korrupt, kapzsi figurákká, akiknek az új autó, a teniszóra meg a biztos polgármesteri szék fontosabb Alfred Ill életénél?

Dürrenmatt „Az öreg hölgy látogatása” című darabjával válaszol a kérdésre. Tompa Gábor előadásában a hangsúly a közösség milyenségén van, az ő bukástörténetüket rajzolja meg, keményen, de nem humortalanul.

„Milyenek a hazalátogatók? Öltönybe bújt szolgalelkek, akiknek napszemüveg rejtette tekintete előtt a szolgálataikért kapott 100 eurósok képe lebeg. És milyenek a meglátogatottak, a gülleni polgárok? Ugyanolyanok, avíttabb változatban. Nincs fényesre vikszolt félcipő, csak repedt sarkú lábbeli, de a lélek hasonlóképpen romlott. Már csak a kapzsiság tud növekedni benne. Egy ilyen csapat előtt robbanjon Claire feltétele, és máris sejthető a tragikus kimenetel.”

Összeállításunk szereplői:
Tompa Gábor rendező, a korruptak „kórusvezetője”
Vasile Şirli zeneszerző és vonatzaj-szimfóniája
Carmencita Brojboiu jelmeztervező, e second hand figurák megálmodója
Bodor Johanna  S.O.S koreográfus
Orbán Attila színművész, Alfred Ill, akit csak a körülmények tesznek áldozattá és nem gyilkossá
Stief Magda színművész, a szerelem emlékét messze, biztos helyre szállító Claire Zachanassian

Teljes műsor, szerkesztő: Gergely Zsuzsa

Fotó: Biró István

Szerkesztő: gergelyzsuzsa, 2015 február 4, 17:59

Futni mentek, elsők lettek
Kontűr szerda, 2025 február 192025 február 19, 14:36

Futni mentek, elsők lettek

Herendi Gábor legújabb rendezése, a Futni mentem című romantikus komédia az elmúlt 35 év legnézettebb magyar filmje, nemrég lekörözte a...

Futni mentek, elsők lettek
Kérem, menjenek haza! – Janovics Jenő színpadon
Kontűr péntek, 2025 február 142025 február 14, 11:38

Kérem, menjenek haza! – Janovics Jenő színpadon

Janovics Jenő személyisége nélkül más lenne a kolozsvári színjátszás története, talán a színház mai épülete sem létezne. Ifjabb...

Kérem, menjenek haza! – Janovics Jenő színpadon
Kék Pelikan – „Megpróbálom felültetni a nézőt egy vonatra, amit én alakítottam ki”
Kontűr kedd, 2025 február 112025 február 11, 16:34

Kék Pelikan – „Megpróbálom felültetni a nézőt egy vonatra, amit én alakítottam ki”

A Kék Pelikan az első magyar gyártású, egész estés animációs dokumentumfilm, tavaly áprilisi bemutatója óta pedig számos jeles...

Kék Pelikan – „Megpróbálom felültetni a nézőt egy vonatra, amit én alakítottam ki”
Kultúránk díjazott művészei
Kontűr kedd, 2025 február 42025 február 4, 17:27

Kultúránk díjazott művészei

13. alkalommal adták át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat. Idén is három művész részesült az elismerésben: Egyed Emese...

Kultúránk díjazott művészei
Kontűr péntek, 2025 január 312025 január 31, 09:56

Még sokszor 35 évet, Helikon!

A kolozsvári Helikon folyóirat nemrég 35. születésnapját ünnepelte. A Vallásszabadság Házában régi és új szerkesztők, állandó...

Még sokszor 35 évet, Helikon!
Kontűr szerda, 2025 január 82025 január 8, 12:55

Kit sirassunk? – Páskándi Géza Pornokráciája Kolozsváron

Páskándi Géza esszéisztikus regényben írta meg az 1989-es forradalom, és a Ceausescu-házapár kivégzésének történetét. Neobizánci...

Kit sirassunk? – Páskándi Géza Pornokráciája Kolozsváron
Kontűr szerda, 2024 december 112024 december 11, 10:43

Humorosan, bájosan, szívszorítóan az időskorról – Valami madarak

Mi történik akkor, ha valaki már képtelen gondoskodni magáról, kihez, mihez forduljon segítségért? Egyáltalán el lehet-e fogadni, bele...

Humorosan, bájosan, szívszorítóan az időskorról – Valami madarak
Kontűr szerda, 2024 november 272024 november 27, 11:50

Mi lett volna, ha…? – a szatmári Raszputyin

Szőcs Géza drámája pozitív hőssé avatja az amúgy vitatott személyiséget, Raszputyint, akinek az arkangyal megmutatja a 20.század...

Mi lett volna, ha…? – a szatmári Raszputyin