Zenetér – UniCante kórus: élmények, emlékek, célkitűzések
Megosztani a közös éneklés örömét egymással és az érdeklődő hallgatósággal: ez az egyik legfontosabb célkitűzés, ami összetartja őket. Öt év közös éneklés során a fiatalok olyan közösséget találtak az UniCante Egyetemi kórusban, amely igyekszik minden egyes fellépéssel magasabb mércét megcélozni.
Állva is csak nehezen lehetett bepréselődni február 27-én este a kolozsvári Ferences templom refektóriumába, az UniCante Egyetemi kórus koncertjére. Az énekkar fellépése az Amaryllis Társaság által szervezett 23. Mátyás Napok keretében egyszerre ünnepelte a Király születésének majdnem napra pontos 572-ik, és az együttes első fellépésének ötödik évfordulóját.
Megosztani a közös éneklés örömét
Egy kórus természetesen főképpen zenével, énekléssel ünnepelhet meg mindent, ami fontos számára, így tehát az évfordulókat is. Az UniCante műsora kettős ünnepre készült, és ez határozta meg elsődlegesen az összeállítás szempontjait.
Reneszánsz és kortárs hangzásvilág „találkozott” a koncerten. Jelenünk zenei világából főképpen az énekelhetően „barátságos”, szerethető „útvonalon” vezeti együttesét a karnagy
Reneszánsz ízelítő az ünnepi koncertből: Thomas Tallis: If ye love me
Dondiridon-a koncert címe hallatán elsőre reneszánsz muzsikára gondolna az ember, pedig a vidáman muzsikáló cím Orbán György kórusművére utalt. Az ünnepi hangverseny műsorában különben három Orbán György mű is szerepelt. Ezek közül idézzük most az O Mistress Mine című művet, ezt a shakespeare-i ihletésű bolondos dalt fiatalságról, szerelemről.
Öt esztendő élményekben
Vidáman „mosolygó” születésnapi torta
Amint látható, az 5. születésnapot méltóképpen megünnepelte az együttes. Az UniCante számára az is fontos, hogy az énekkari munka ne csupán könnyed énekelgetést, hanem folyamatos fejlődést is jelentsen. Éppen ezért az „Unicantésok” nem mennyiségben, hanem elsősorban a művészi minőségben, illetve a számoknál kevésbé konkrét, ám az emlékekben maradandóbban élő közösségi élményekben mérik azt az öt évi közös éneklésţ, amelyet ezúttal a 23. Mátyás napokkal összehangolva ünnepeltek meg.
Unicante Egyetemi Kórus — a név alapján arra gondoltam, tagjai valamennyien diákok, beszélgetés közben azonban kiderült, hogy az együttes abban az értelemben „egyetemi”, hogy tagjai többek között a bölcsészettudományi, építészeti, filmművészeti, gyógypedagógia, közgazdasági, mérnöki, orvosi, teológia, testnevelési és zeneművészeti kar hallgatói, doktorandusai, tanárai, illetve végzettjei.
Ki tudja? Ha esetleg valaki kedvet kapott ahhoz, hogy csatlakozzon az UniCante kórushoz, akkor jó ha tudja, hogy hogyan lehet „megtalálni” az együttest:
Fekete Miklós, karnagy:
„Mindig van, javítanivaló, de az az öröm, amit átélünk akkor, amikor egymás szemébe nézünk, az valami kegyelmi állapot…”
Összefoglalónkat egy vidám darabbal zárjuk, bizonyítandó, hogy a komoly munka és az éneklés mellett a tea és a kávé is kedves az Unicante számára. Ezzel egy szép napon meg is lepték a Karolina téren gyanútlanul kávézgatókat.
Fekete Miklós karnagy mellett az Unicante beszélgetősebb, mesélgetőkedvű tagjai voltak velünk a Zenetérben:
Gherman Cristina, Andorkó Júlia és Pataki Levente.
Szerkesztette: Benkő Judit
Fotók és video: www.unicante.ro
Szerkesztő: benko, 2015 március 4, 21:47 / actualizat: 2015 március 5, 19:16
