Láthatár: Európai Polgári Kezdeményezés – generáljavításra érett?
Csaknem pontosan három éve annak, hogy működni kezdett az Európai Polgári Kezdeményezés intézményrendszere. Kitalálói eleve megszabták, hogy 2015-ben -azaz idén- mérleget kell készíteni a köztes eredményekről, kudarcokról, hogy a tanulságok alapján lehessen szükség esetén megújítani szabályokat, gyakorlatot.
Az egyes polgári kezdeményezések célja elérni, hogy az Európai Bizottság jogalkotási javaslatot dolgozzon ki, majd terjesszen elő a kezdeményezésben foglalt témában.
JÁTÉKSZABÁLYOK – rövid emlékeztető
A felvetésnek az Európai Bizottság hatáskörébe kell tartoznia.
A kezdeményezést javasoló polgári bizottságnak legalább hét olyan uniós polgárból kell állnia, akik betöltötték az európai parlamenti választásokon való részvételre jogosító életkort és lakóhelyük 7 különböző tagállamban van.
A kezdeményezést a Bizottságnak kell benyújtani iktatás végett. A Bizottságnak két hónapja van annak elbírálására, hogy hatáskörébe tartozónak ítéli-e a kezdeményezést vagy eleve elutasítja annak iktatását.
Ha iktatta, a kezdeményezőknek kereken egy évük van arra, hogy legalább 7 országból összegyűjtsenek minimum 1 millió támogató aláírást.
Amennyiben sikerrel járnak, a szervezők az Európai Parlamentben megtartott nyilvános meghallgatáson ismertethetik elképzeléseiket, a Bizottságnak pedig hivatalos választ kell adnia, tisztázva mindenek előtt, hogy kezdeményez-e jogszabályt és mire térne ki az, vagy ha nem lép az ügyben, miért nem teszi.
Számszerűsítve az eddigi eredményeket: született 47 kezdeményezés, az Európai Bizottság ezek közül 20-at eleve nem iktatott, arra hivatkozva, hogy túlmutatnak hatáskörén (erre a sorsra jutott az RMDSZ és a FUEN által előterjesztett Minority SafePack is). Az iktatott 27 kezdeményezés közül csupán 3 vette a második akadályt és gyűjtötte be a megkövetelt 1 millió támogató aláírást. A Bizottság azonban ezek ügyében sem kezdeményezett jogszabályt.
LEÍRÁS VAGY NAGYJAVÍTÁS?
Schöpflin György
Február 26-án parlamenti meghallgatást tartottak az Európai Polgári Kezdeményezés eddigi tapasztalatairól, a résztvevők nem fukarkodtak a bírálatokkal.
Schöpflin György, az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának témaraportőre:
A valóság az, hogy mindenki eléggé csalódott, [… ] mindenki azt mondja, hogy „nem így képzeltük el”. […]Vannak ilyen nagyon nehéz technikai kérdések, hogy például mi az, ami a Bizottság számára elfogadható. Na most itt gyakorlatilag majdnem mindenki azt mondja, hogy a Bizottság jogilag teljesen helyesen járt el, de politikailag nem, és nem volt elég nagyvonalú…
TÖBBLETESÉLY A MINORITY SAFEPACK-nek?
Vincze Lóránt
Az Európai Polgári Kezdeményezés sokaknak okozhatott csalódást az elmúlt három évben. Statisztikák ugyan nincsenek erről, de ezen népes csoporton belül mindenképpen jelentős hányadot képviselnek az Unió országaiban élő őshonos etnikai kisebbségek. Az ő keserű pirulájuk a Minority SafePack volt. Novemberben volt egy éve, hogy bizottsági elutasításának ügye az Európai Bíróság elé került, újabb fejlemény azóta sincs…Hozhat-e fordulatot a polgári kezdeményezés kilátásba helyezett reformja? Erről kérdeztük Vincze Lórántot, az RMDSZ külügyi titkárát, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának alelnökét.
Az Európai Bizottság maga, intézményként nem szerette volna ezt a Polgári Kezdeményezést, tehát köznapi szóhasználattal élve „púp volt a hátán” […] viszont az Európai Bizottságra hárult aztán az alkalmazás és hát ez hibádzik…
Szerkesztő, riporter: Papp-Zakor András
Szerkesztő: Papp-Zakor András, 2015 március 23, 19:30 / actualizat: 2015 április 9, 20:45
