Feltalálni a jövőt: a hologram
Ha elővesszük bankkártyánkat, jobb oldalt ezüst színű, háromdimenziós kis képet látunk. Hasonló biztonsági jellel találkozhatunk a CD-ken, illetve a bankjegyeken. Pár évvel ezelőtt még rácsodálkoztunk a kazettákon megjelenő kis ábrára, ma már annyira megszokott, hogy észre sem vesszük. Például bankkártya használatakor, eszünkbe se jut, hogy feltalálója, magyar, neve Gábor Dénes.
A hologramok hamisíthatatlanok, tökéletes másolatot róluk csak az eredeti hologram segítségével lehet készíteni. Ezért leggyakrabban biztonsági azonosítási jelként használják, de forgalmazzák dísztárgyként, a tárgy szerkezetéhez tökéletesen hű, nagyméretű hologramot is készítenek, sőt, a sci-fi filmekből ismert színes holofilm a valóságban is létezik. Információtárolási sajátosságai miatt felhasználási területe jóval szélesebb a tudományokban, és a szó szoros értelemben vett háromdimenziós képrögzítésnél sokkal több lehetőség rejlik benne.
„A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni.” – az idézet Gábor Dénes természettudós, villamosmérnöktől való. Magyar származású brit állampolgárként a holográfiát 68 évvel ezelőtt, 1947-ben találta fel, felfedezését két görög szóval illette, holo azt jelenti „egész”, „teljes”, „hiánytalan”, az utótag, a gramma jelentése pedig „felirat”, „irat”. A holográfia azonban csak 1960. után, a lézer felfedezését követően terjedt el. Gábor Dénes 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott találmányáért. Nevét viseli a magyarországi Gábor Dénes Főiskola, amelynek a határon túl több nagyvárosban is van kihelyezett tagozta, és róla nevezték el a 72071 Gábor kisbolygót.
Bárdos Mária
Szerkesztő: bardosmaria, 2015 március 31, 12:24 / actualizat: 2015 június 12, 16:54
