Szárkő – az „újrabölényesített” hegység
Barátkozás a helyi koszttal
fotó: WWF Romania
Múlt hét végén 14 bölény érkezett a Krassó-Szörény megyei Örményes községbe. A World Wide Fund for Nature Románia célul tűzte ki, hogy újratelepíti ezeket a nagytestű kérődzőket a Szárkő-hegységbe (Munţii Ţarcu). Vagyis nem a hátszegihez hasonló rezervátumról van szó, hanem a szabad élethez fokozatosan visszaszoktatott bölény-kolónia immár második csoportjáról, amely nagyjából féléves akklimatizációt követően saját útjait járja majd a hegyekben. De hogy is mutat az elképzelés, mekkora és milyen bölényállomány lesz a környéken, hogyan lehet „visszavadítani”, önellátóvá tenni ezeket az állatkertben vagy legjobb esetben félszabad állapotban szocializálódott egyedeket és hogy viszonyulnak a tervhez a helybéliek? – erről beszélgettünk Csibi Magorral, a WWF Románia programigazgatójával.
A TERV
Európa-szerte egyre több az elvadult vidék, ahol az invazív fajok terjednek az őshonosak rovására. Nagyon fontos a természetet úgy megőrizni, amilyen eredeti állapotában volt, a növény- és állatfajokat is beleértve – magyarázza Csibi Magor. Olyan „tenyészeteket” szeretnének, amelyben minden faj, amely az adott zónában valaha létezett, együtt éljen, újra egy tökéletes természeti egyensúly felé tartva. A bölény azért fontos faj, mert megjelenése mind a növény- mind az állatvilágot nagy mértékben segítheti. A hegyi legeltetés ugyanis fontos része a biodiverzitás megőrzésének, ehhez a bölény-populáció hozzá tud járulni hosszú távon, emellett természetes módon elősegíti a talaj termékenységét. Azt szeretnék ugyanakkor, ha a csorda, csordák mérete már lehetővé tenné a természetes szelekció működését, a nagyragadozók számára is élelemforrásul szolgálva – mondja a WWF programigazgatója.
A „JÖVEVÉNYEK”
fotó: WWF Romania
Néhány évszázaddal ezelőtt egész Európában honos volt a bölény. Az állatok létszáma valamikor a múlt század harmincas éveiben érte el a mélypontot. Akkorra az egész kontinensen összesen mintegy 50 példány maradt. Ezekből kezdték újratenyészteni a populációt, kezdetben elsősorban Németországban és Lengyelországban. A műveletet egyáltalán nem könnyítette a mérsékelten változatos génállomány. Jelenleg csak Lengyelországban és Romániában él szabad bölénypopuláció. A Szárkő-hegységbe telepített állatok több mint 10 országból érkeztek, többnyire állatkertekből, illetve félszabad kolóniákból. Eddig 31 példányt hoztak az örményesi akklimatizációs zónába, ezek közül sajnos hármat el is vitt a kéknyelv járvány.
AZ AKKLIMATIZÁCIÓ FELADVÁNYAI
fotó: WWF Romania
A tavaly májusban érkezett első csoport az eredeti tervek szerint néhány hónapig maradt volna az akklimatizációs zónában, majd némi gyakornokoskodás az „újravadító” zónában és szeptemberben aaaa….szabadság!!! – meséli Csibi Magor. Ehhez képest az úttörők nem sóvárogtak különösebben a szabad élet után, hiszen többnyire állatkertekben szocializálódtak. Summa summarum, egy év után az övezet kapuja immáron nyitva áll, a bölények viszont nem tolonganak világot látni. Közben az alkalmazottak figyelik viselkedésüket, egészségi állapotukat és beavatkoznak, valahányszor a helyzet megköveteli. A WWF munkatársai abban reménykednek, hogy a javarészt nőstényekből álló csordában rövidesen természetes szaporulat is beáll és az új nemzedék már függetlenebb hajlamú lesz…
A HELYI FOGADTATÁS
A projektnek semmi jövője nem lenne, ha a helyi közösség nem támogatná százszázalékosan – hangsúlyozza Csibi Magor. Szerencsére ez a támogatás adott! Az első szállítmányt a község apraja-nagyja megcsodálta, a következő érkeztébe pedig tevőlegesen besegítettek, amikor az ítéletidő elmosott utat-hidat a színhely felé.
Teljes interjúnk Csibi Magorral – riporter Papp-Zakor András
Szerkesztő: Papp-Zakor András, 2015 június 17, 16:11 / actualizat: 2015 június 17, 22:02
