Donát 160: A Shoshin és az Antigoné kolozsvári esete
A kolozsvári Shoshin Színházi Egyesület tavaly létesült, azóta nagyon gyakran hirdet workshopokat profi színészek és amatőrök számára egyaránt. A műhelyek irányítója Raúl Iaiza argentin származású rendező, aki a milánói Regula contra Regulam Teatro vezetője. Nem véletlen hát, hogy időnként néhány olasz alkotó is Klausenburg városába látogat, hogy a ferences kolostor refektóriumában a zene, a ritmus, a mozgás különböző színházi formákban való alkalmazását megtapasztalja.
A Shoshin Színházi Egyesület alapítói úgy döntöttek, elhagyják a zárt teret és a szabad ég alatt, a Bánffy-palota udvarán mutatják be az „Antigoné családja: a vakság történetei” című előadásukat. Nemrég ezt láttuk kétízben a Szépművészeti Múzeum napfény simogatta udvarán.
Az előadást spontán toborzó előzte meg, így a fellépők hatalmas bambuszbotjaival, dobot helyettesítő hordóival a főtéren sétálók is találkozhattak. Majd a csapat bevonult a Bánffy-palota udvarára, és elkezdődött az „Antigoné családja: a vakság történetei” című előadás, amely magyar, román, angol és olasz nyelven zajlott. Nem Szophoklész drámáját hallottuk/láttuk, a görög tragédia szövegébe Antigoné-feldolgozásokból is bekerültek idézetek, és a résztvevők civil mondatai is dúsították a produkció hangzó részét. Ennek ellenére a játszók mintha elsősorban a zene, a mozgás révén juttatták volna el hozzánk kortárs utalásokkal fűszerezett történetüket. Bambuszbotok, dióhéjak és hordók mellett hegedű, harmonika és klarinét gazdagította a hangszerkészletet, a fellépők pedig egyszerre hatottak színésznek, énekesnek, táncosnak és akrobatának.
A laza szövésű előadásban gyakran, több nyelven is felcsendült a „Fordítást kérünk!” kiáltás, ilyenkor játékos-ironikusan és tömören összefoglaltatott mindaz, amit a görög dráma tartalmaz egyén és hatalom viszonyáról, családról, szerelemről, társadalmi feszültségekről, kultúrák közötti különbségekről. Időnként nagyon maivá és nagyon kolozsvárivá lett a történet, hiszen modern világunkban, szűk hazánkban is tetten érhető mindaz, amiről annak idején Szophoklész beszélt.
De miért is költözött ki egy workshop-sorozat eredménye a refektórium jótékony homályából a szabad ég alá, a Bánffy-palota udvarára?
Összeállításunkban Köllő Csongor és Györgyjakab Enikő színművészt hallják, mindketten alapító tagjai a Shoshin Színházi Egyesületnek.
Gergely Zsuzsa összeállítása
Fotók: Rohonyi D.Iván (Szabadság)
Szerkesztő: gergelyzsuzsa, 2015 július 24, 13:57 / actualizat: 2015 augusztus 26, 16:34
