Békés napjaink megrontója: a stressz
Ha azt mondom stressz, tudják mire gondolok: tartós feszültség, idegesség, mindenki érzett már ilyet. Nem tudunk tőle szabadulni, mindenhol utolér, még a tengeren, az üdülőtelepen is. Századunk egyik népbetegségének hívják, gyakran kiborulunk miatta, a legnagyobb baj, talán az, hogy a gyerekek is. De be kell vallanunk, hogy gyakran mentegetőzünk vele, a stressz miatt nem tudtam teljesíteni, a stressz miatt hanyagoltam el a családomat, barátaimat – hallani. A stressz a szervezetnek állandó negatív ingerre, vagy ingerekre adott válaszreakciója, amely az élet és az egészség fenntartásához, helyreállításához nélkülözhetetlen folyamat, bár a tartós stressz komoly egészségkárosodást eredményezhet, szorongást, pánikrohamokat, depressziót, fogyást, vagy elhízást, a szervezet ellenálló képességének csökkenését.
A stressz jelenségével Selye János ismertette meg a világot. Az osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész, Bécsben született, Komáromban nőtt fel, Prágában szerzett orvosi diplomát, tanult Párizsban és Rómában is. Montrealban a hadsereg általános sebészeti tanácsadója volt. 1936-ban, a Nature tudományos magazinban megjelent cikkében elsőként írt a stresszről, igaz, akkor még nem hívta így. A jelenséget generális adaptációs szindrómának nevezte el és leírta, hogy térben és időben megvalósuló folyamat. Térben a mellékvese, a hormon- és a bélrendszer háromszögében zajlik. Időben a szindrómának három szakasza van: figyelmeztető-reakció, ellenállás, és kimerülés állapota.
Selye János nevéhez 7 monográfia és 1.700 tudományos közlemény fűződik, negyven könyvet írt, ebből hét a nagyközönséghez szól. Az Életünk és a stressz című, népszerű könyve 1964-ben jelent meg magyarul. Iskolateremtő tudós volt, laboratóriumába mindenhonnan özönlöttek a tanulni vágyók. Tíz nyelven tartott előadásokat, 1979-ben megalapította a Nemzetközi Stressz Intézetet.
Szerkesztő: benko, 2015 augusztus 6, 13:16 / actualizat: 2015 augusztus 6, 20:26
