Portrék, emberek, fák, sorsok – Valovits László 70 éves
Valovits László ünnepi, 7o. születésnapi tárlata látható Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban, a Bánffy-palotában, október 18-ig. Hatalmas, impozáns kiállítás, a művész portréi és fa-rajzai tíz teremben láthatók, az első emeleten. Valovits László monumentálisba álmodott portréi sajátos panteonját képezik erdélyi magyar közéleti személyiségeinknek, művészeinknek, íróinknak, zenészeinknek, egyházi méltóságainknak. De nem csak. Ők a felismerhető egyéniségek, de ott sorakoznak még a barátok, szép hölgyek, számunkra ismeretlenek, akiknek ott a helyük a művész arcképcsarnokában. A megvalósítás végtelen: rajz, ceruza, szén, vörös kréta, vagy ecset, különböző stílusban, hol realistább, hol pedig sejtelmesebb. Akárcsak a fák. Attól függ, milyen üzenetet hordoznak, milyen érzéseket sugároznak, egyszóval milyen karakterek. Valovits László minden egyes fában más és más sorsot lát, mindegyikből mást bont ki. Hol egészen aprólékosan, hol nagy vonalakban. Hol szelídebben, hol drámai erővel. Kemény, az idő által próbára tett, göcsörtös öreg fák, szilajok, hajthatatlanok. Vagy érzékenyebbek, és könnyebben simulnak az életbe. A kiállítás részét képezik azok a régi lino-metszetek, amelyek egy korszaknak a sajátjai: fénnyel telítettek, hívogatóak, valós tájak, fák, vizek. „Hűség és szenvedély” – ez látható ezeken a vásznakon – jellemezte a tárlatot a megnyitón Mile Lajos Magyarország kolozsvári főkonzulja.
Riporter: Szuszámi Zsuzsa.
Szerkesztő: szuszamizsuzsa, 2015 október 12, 11:08 / actualizat: 2015 október 15, 0:52