A magyarvistai hadisír újrafelfedezése
A Kolozs megyei Magyarvistán tavaly előtt került elő a temetőben eltűntnek hitt hadisír. Felderítésének történetét Benkő Levente történész mondta el a Hangolóban.
Gyalu határában negyvennégy októberében harcok voltak az előrenyomuló szovjet és román, illetve visszavonuló német és magyar csapatok között.
Benkő Levente akármerre jár, mindig megkérdezi az időseket, hogy tudnak-e arról, van-e katonasír, volt-e hadifogoly a faluban. Magyarvistában is rákérdezett, és mondták az emberek, hogy igen, van ilyen sír!
Utánanéztek a református egyházközség halotti anyakönyvében és két magyar honvéd nevét találták meg. Egy harmadik katona is el van temetve Magyarvistában, a halotti anyakönyvben úgy szerepel, hogy német tiszt vagy altiszt. Tehát ismeretlen német katona.
A halotti anyakönyv szerint itt temette el egyházi szertartással Daróczi Ferenc akkori helybéli lelkész és majdani esperes Török Imre és Kis Bálint honvédet, valamint az azonosítatlan német katonát. Daróczi tiszteletes sorszám nélküli bejegyzése szerint:
„A Gyalu–Vista között levő erdőn estek el harcban. Temetőnk északnyugati sarkában temettük el közös sírba őket. Közbül van a német, dél felől Török Imre, észak felől Kis B.”.
Török Imre a Békés megyei Körösladányban született, református vallású, halála pillanatában mindössze huszonkét és fél éves volt. Koponyalövés végzett vele. Daróczi Ferenc beírása szerint:
„Az Égett erdő felett egy útban feküdt, almát evett, úgy érte a halálos lövés”.
Az Ugocsa megyei Túrterebesen – esetleg Bajmokon, mert a születési helyet rögzítő kockában mindkét helység szerepel – született a görög katolikus vallású Kis Bálint, aki halálakor harmincnégy éves volt. A bejegyzés szerint vele szívlövés végzett.
„A Méheknél, a Kis kút mellett találtak rá, négykézláb volt meghalva”
– írta be a halotti anyakönyvbe Daróczi tiszteletes, akinek az áldozat testhelyzetére vonatkozó utalása alighanem azt jelzi, hogy Kis Bálintot talán menekülés közben érte a halálos lövés, úgy bukott hasra. A német katonára vonatkozólag Daróczi tiszteletes azt rögzítette, hogy halálát többrendbeli sebesülés okozta, s hogy
„a Bérc útban egy kevés föld volt rádobva”.
A sírhely megtalálásáról Benkő Levente elmondta:
„Nem lehetett sehogy azonosítani a sírhelyet. Arra gondoltam, hogy kutatóárkot kéne ásni, felvettem a kapcsolatot a hatóságokkal, aztán mind odáztam-odáztam a dolgot, addig amíg a tavalyelőtt tavasszal nagy temetőtakarítás és bozótirtás volt és akkor jelezték nekem a helybéliek, hogy menjek csak nézzem meg, mert úgy lehet, hogy megvan a sír. „
Ketten-hárman fogtak hozzá a sír rendbehozásához, aztán egyre többen csatlakoztak. Volt aki márványlapot adományozott, volt aki sódert, végül húsznál is többen gyűltek össze rendbe tenni a magyarvistai hadisírt. Benkő Levente szerint:
„Minden katona aki elesett, azt megsirattak, minden hadifoglyot hazavártak. Tehát, hogyha rábukkanunk ilyen helyekre, tegyünk le egy szál virágot, vagy állítsunk oda egy követ, vagy tegyük rendbe egy kicsit azt a helyet. Legyen emberhez méltó az a nyughely.”
Erdélyben több településen is ápolják honvédek nyughelyét. Léteznek helyi kezdeményezések, illetve olyan lelkes önkéntesek, kiknek ilyen jellegű tevékenysége egy egész régióra kiterjed. Felbecsülhetetlen, például a Tordai Honvéd hagyományőrző Bizottság munkája, vagy a Szamosfalváért Egyesületé.
Részlet a Hangolóból:
kolozsvári rádió/muvelodes.ro
Szerkesztő: Szilágyi Szabolcs, 2015 november 6, 13:47 / actualizat: 2015 november 6, 16:47