„Saját magamat kaptam a Nyilas Misi-től” – tehetségnap vallomásokkal
IV. Tehetségnapját tartotta szombaton a Nyilas Misi Egyesület a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban.
20 különböző korú és érdeklődési körű – szerény anyagi hátterű, de tehetséges és szorgalmas – iskolás gyerek, illetve egyetemista mesélt magáról, tanulmányairól és szabadidős elfoglaltságairól, terveiről, meg arról, ahogyan a támogatás megváltoztatta életét, kitárta előtte a világot. Őszintén, sablonok és közhelyek nélkül!
A Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület 13. éve működik, azóta mintegy ezer szerény anyagi helyzetű családból származó, de tehetséges erdélyi fiatalnak adta meg az esélyt a kibontakozásra.
Péntek János professzor, az egyesület elnöke elmondta: az első száz ösztöndíjas a 2003-2004-es tanévben került be programjukba, az első tehetségnapot 2011-ben szervezték meg, Sólyom László volt magyar köztársasági elnök, az egyesület fővédnöke, neves akadémikusok és támogatók részvételével. 2013 májusában rendkívüli, „kihelyezett” tehetségnap színhelye volt a Magyar Tudományos Akadémia felolvasóterme, hiszen az Akadémia maga és az Akadémiának számos tagja támogatja a Nyilas Misi ösztöndíjasait. Jelenleg az egyesület mintegy 400 gyereket, fiatalt tud segíteni rendszeres anyagi juttatásaival, amelyek a világ minden táján élő, összesen csaknem 600 támogatótól származnak. Már dolgoznak egyébként a „Nyilas Misi világtérképén”, amelyből le lehet majd olvasni, hogyan kapcsolódik például egy kaliforniai támogatás és egy erdélyi gyermek. Pontosan tudni lehet ugyanis, hogy „ki kivel”, hiszen személyes, közvetlen kapcsolatokról van szó, amelyekben támogató és támogatott gyakran rendszeresen kommunikál egymással.
„Az támogatók kilétéről”
Sok köztük az egészen egyszerű ember: nagyon kis jövedelemmel rendelkezők, idősek. Másik kategória az akadémiai, egyetemi szférából származóké – „nekik nem kell külön elmagyarázni azt, hogy mit jelent a tanulás, a tudás, annak milyen értéke lehet a jövő szempontjából” – fogalmazott Péntek János professzor.
Akadnak aztán vállalkozók, politikusok, egyháziak is, de valamennyien civilben, saját nevükben. Az egyébként színes társaságban egy kategória nem képviselteti magát: a nagyon gazdag embereké.
„Én azt mondom, ilyen gyanús dolgokba milliomosok nem igen keverednek” – zárta tehetségnapi összegzését a „Nyilas Misi” elnöke.
A tehetségnap főszereplői
A szombati tehetségnapon tizennégy iskolás:
Péntek Zsófia, Nagy Nikoleta, Kasza Gedeon, Gyenes Kincső, Rozs Dávid-Cristian, Benedek Kristóf, Koncsárd Balázs, Hayashi-Kelemen Jácint-Yuuka, Király Éva, Fazakas Laura-Éva, Bálint Bettina-Csilla, Sövér-Benedek Tímea, Dénes Márk és Czire János Botond,
illetve három egyetemista:
Balázs Renáta, Albert Gyöngyi-Hédi és Lőrincz Beáta mutatkozott be.
Ami a tizenhét változatos származású, érdeklődésű és elhivatottságú fiatalt összeköti: tudásvágyuk, meg hogy semmi nem jött könnyen, mindenért maguk dolgoztak meg. Céljuk van és ugyanígy akarják folytatni. Teljesítménnyel a bizalomért. Ez a jövendő szociális munkás, képzőművész, fizikus, közgazdász, zenész vagy műfordító közös nevezője. Nem lehet nem drukkolni nekik! Meg a segítség is elkel. Ha ők pályára kerülnek, egy egészen más minőségű, szemléletű társadalmat hoznak majd közelebb.
Portrévázlatok egy családi albumból
Gyenes Kincső:
„Évekkel ezelőtt én is kedvezményezettként vettem részt ezeken a programokon (a Máltai Szeretetszolgálat programjain), amiket most gyakorlatilag én tartok és akkor megfogott… Láttam a csoportvezetőket, hogy milyen lelkesedéssel csinálják azt, amit csinálnak… és akkor eldöntöttem, hogy én is segíteni szeretnék. Szociális munkás szeretnék lenni, és bár sokan le akarnak erről az útról téríteni, mert sokkal másabb irányba is elindulhatnék, úgy érzem, hogy így lehetek hasznos tagja a társadalomnak, és ezáltal boldog is lehetek.”
Rozs Dávid-Cristian:
„Szeretnék elvégezni egy egyetemet – ugyancsak művészeti egyetemet – most nem tudom, hogy Kolozsváron fog történni vagy Budapesten… vagy Debrecenben. Azután szeretnék tetoválni! Körbejárni a világot, nyitni a világ összes táján egy-egy tetoválótermet. Szerintem ebben nagyon sok potenciál van, nem látom, hogy miért ne sikeredhetne! Mindig is ilyen pozitív voltam, amit a fejembe vettem, azt bármi áron el fogom érni!”
Benedek Kristóf:
„Nekem van – igazából, mondhatni – egy tanulási mániám, nem tudom elképzelni az életet anélkül, hogy állandóan tanuljon valamit az ember. Sohasem tartottam elégségesnek azt, amit az iskolában leadtak, megtanítottak, mindig többre vágytam, és ezt az órák keretében nem kaptam meg. Akkor jött az ötlet: hát miért ne mennék versenyekre, amikor megkapom a versenyekre való felkészítést, azzal együtt egy kibővítettebb anyagot?!”
Hayashi-Kelemen Jácint-Yuuka:
„Az iskolában három szaktantárgyam van, szakhangszerem: az egyik a marimba, ami afrikai eredetű, egy xilofonhoz hasonlít, csak nagyobb, másik az üstdob, harmadik a kisdob. És ezen kívül glockenspielen, vibrafonon, mind ilyen… Kisebb hangszereken is játszom: csörgőkön, cintányér […] Nagyon szeretném a Lisztet megpróbálni Budapesten, és még azon gondolkodom, hogy legyen: hogy először a Bartókba menjek, XIII. osztályba és onnan át a Lisztre, vagy pedig Kolozsvárra jövök első évben és innen pedig Erasmus-szal kijutok valahogy oda.”
Balázs Renáta:
„Én nagyon szeretnék a továbbiakban a magyar irodalom mellett a finnel is foglalkozni, műfordítóként szeretnék dolgozni, elutazni Finnországba – az most a nyáron talán lehetővé is válik egy nyári egyetem keretében -, és a mesterképzést azt Budapesten, az ELTE-n szeretném végezni. Még nem tudom, hogy finn vagy magyar szakon-e, igazából a kettő nem nagyon válik el, mivel ott lehetőség van igazából a kettőt párhuzamosan tanulni.”
Albert Gyöngyi-Hédi:
„Nagyon szeretnék pénzügyön továbbmenni, főleg vállalkozásokra orientálódva. Az én szakterületem nagyon sok ember számára unalmasnak tűnhet, szürkének, ott vagyunk a számok és a papírok között, viszont most, már másodév, második félévben, ahogy haladunk előre, egyre izgalmasabb témák is következnek. Főleg arra nézve, hogyan tudunk információkat elárulni a jövőről, hogyan tudunk előre jósolni adatokat, amelyek segítségével könnyebben tudunk döntéseket hozni.”
Lőrincz Beáta:
„Az én terveim, azok úgy néznek ki, hogy szeretnék párhuzamosan dolgozni 6 órában és mesteri képzésen folytatni a tanulmányaimat. Itt szeretnék maradni azért is ezen az egyetemen, mert most már a kutatási szálak nagyon összekötődtek, és szeretném folytatni az eddigi munkámat. […] A tanáraim nagyon szeretnék, ha most már tényleg csak a kutatás felé tudnék figyelni…”
„Nem áll mögöttünk senki, és ez nem baj”
Nemzedékek szocializálódtak abban a hitben, hogy az igazán nagy eredmények csak piszkos kompromisszumok árán érhetők el. A Nyilas Misi működése, eredményei meggyőzően mutatják, hogy van „tiszta” alternatíva. A kompromisszumok természetesen elmaradhatatlanok, de a tisztaság kulcsszó marad. Az egyesület mára stabilan működik, megbízható támogatói köre alakult ki. A vállalások egy évre szólnak, ha valaki mégis idő előtt kiesne, mára már van egy kis tartalék, amiből a hiányt pótolni lehet. Ahogy Péntek János professzor fogalmazott: „Nagyon nagy dolog, hogy van egy ilyen biztonság, annak ellenére, hogy – mondom – nem állt mögöttünk senki, és ez nem baj, hogy nekünk nem kell külön egyik vagy másik politikusnak vagy valakinek könyörögni vagy várni tőle – vagy minisztériumnak – mert azok általában aztán reménytelenné válnak, abban nem lehet bízni egyik oldalon sem, mert nagyon nagy ára van néha az ilyesminek.”
Többek között erről beszélgettünk a tehetségnap végén a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület elnökével:
Zárszó helyett: a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület külön programokat működtet iskolásoknak, illetve egyetemistáknak.
Az előbbi a Tehetségtámogató Program, melynek célja, hogy minél több kilátástalan helyzetben élő, erdélyi, magyarul tanuló tehetséges gyermeknek esélyt és biztatást adjon a tanulásra, segítse őket eljutni az érettségiig. A program keretében folyósított ösztöndíj egyenlő mértékben szociális és tanulmányi ösztöndíj. Olyan gyerekek pályázhatnak, akiknek családjában az egy főre eső nettó havi jövedelem nem haladja meg az 500 lejt és a VII., VIII., IX., X. osztályban elért általános osztályzatuk legalább 8,50.
Az utóbbi a Barátság Program, amelynek kedvezményezettjei azok a tanulók, akik korábban a Tehetségtámogató Program résztvevői voltak, de ebből „kinőttek” (például leérettségiztek és egyetemen folytatják tanulmányaikat), vagy valamilyen más oknál fogva kerültek ki belőle.
Az egyesület munkatársai készséggel szolgálnak bármilyen további információval a munkanapokon 10.00 és 16 óra között hívható, 0264-531153-as, illetve 0755-172225-ös telefonszámokon vagy a nyilas_misi@yahoo.com e-mail címen.
Szerkesztő, riporter: Papp-Zakor András
Balázs Renáta, Albert Gyöngyi-Hédi és Lőrincz Beáta bemutatkozása a tehetségnap keretében lezajlott pódiumbeszélgetésből ollózott részlet.
Szerkesztő: Papp-Zakor András, 2016 április 12, 13:50 / actualizat: 2016 április 15, 12:17