Ki-bejárás: nekünk csak a huzat marad
Öt éve, hogy elkezdődött Romániában az elektromos gépkocsikra való átállás: a nehézkes starthoz rögtön idomult a folytatás; idén például eddig összesen öt darab környezetkímélő járgányt rendeltek az országban, ahol alig hatvan töltőállomás van, míg szintén Európában akad állam, ahol ezernél is több falicsatlakozóból tankolhat “a villanyos tütü”.
S mindezt úgy értük el, hogy létezik állami szubvenció is. Ha ilyen műszaki ínyencségre adná valaki a fejét, nem kevesebb, mint 4500 eurót vasalhat be. Állítólag nem is a kocsi maga, hanem a töltőállomások hálózatának kiépítése költséges. Az viszont biztos, hogy egyelőre csak igen jómódú magánszemélyek vagy cégek, intézmények engedhetik meg a közeljövő autójának kikiáltott portékát.
Szintén öt éve lehet annak, hogy felpörgött a fiatal pályakezdők nyugatra való elszivárgása, újabban özöne. Ott áll az ország a nyári idény előtt – a mienk, meg a szomszédos Magyarhon is, személyzetgondokkal küszködő vendéglátóiparával. Sok panzió, üdülő azért vacakol még a nyitással, mert szakácsa, pikolója, recepciósa terepet váltott, és a spanyol tengerparton, brit homokon, vagy merészebb turistacélpontokon teljesít: ugyanazt a munkát, jó, valamivel jobban, de sokkal nagyobb bérért. És akkor marad a huzat, a légvonat, amelyet az eltávozó munkaerő svungja okoz, illetve az ide érkező turista nagyhirtelen tovautazása, miután meggyőződik minőségi szolgáltatásainkról. Például arról, hogy egy átlagos koktélt sem tudtak kikeverni neki, meg hogy a szobalány vaktában cserélte le az ágyneműt, a kockás lepedő, a csíkos takaró és a foltos párnahuzat erre vall. A folt inkább arról, hogy a mosónők, a jobbak, hát ők is kicsoszogtak a képből. Értetlenkedő turistánk tehát nem jut el addig, hogy a sok mínusz mellé méltatlankodva hozzátegye: és képzeld, még elektromos töltőállomásuk sincsen a négycsillagos cégérhez.
Rostás-Péter István
Szerkesztő: fulopnoemi, 2016 május 20, 09:57 / actualizat: 2016 május 21, 8:49