A szocialista ipar hűlt helyén – kortárs roma egzisztenciák Erdélyben

Hat megye tizenkét, jelentős roma népességű településén készült az a komplex felmérés, amelynek eredményeiről Kiss Tamás szociológus számolt be Munkaerőpiaci helyzet és politikai mobilizáció erdélyi roma közösségekben címmel tartott kolozsvári előadásán.
Kovászna megyében Ozsdola és Zágon, Hargita megyében Csíkkozmás és Siménfalva, Marosban Egrestő és Bonyha, Kolozs megyében Magyarszovát és Bánffyhunyad, Biharban Nagyvárad és Székelyhíd, Szatmárban pedig Túrterebes és Mezőterem volt a kutatás terepe.
A felmérés nyomán kialakuló kép igen színes, a helyszínen dokumentált egzisztenciális és identitás-stratégiák, etnikai kategorizációs rendszerek és hierarchiák több meggyökeresedett közhiedelemnek is ellentmondanak.
Amint azt Kiss Tamás bevezetőjében összegezte, a kutatás alapkérdése úgy is felfogható: hogyan mutat alulnézetből a dezindusztrializáció, a ruralizáció/újraparasztosodás, a nemzetközi migráció beindulása ezekből a helyi társadalmakból, és hogy alakítja át ezeknek az egyenlőtlenségi rendszereit?

TEREPJELLEMZŐK

-legalább 200 roma, de jellemzően több, mint 500,
-az adott településeken „versengő” etnopolitikai projektek működnek (magyar és román), ezek közé „szorulnak” a romák,
-nagyfokú gazdasági marginalitás.

MODERNIZÁCIÓ ÉS ETNIKAI SZELEKTIVITÁS

Ezeken a településeken a nem cigány népesség „veszélyben” érzi magát, úgy gondolja, folyamatosan nő a romák lakosságon belüli részaránya, rövidesen többségbe kerülnek. A helyi narratívák szerint ezért a migráció és az eltérő demográfiai trendek a felelősek. Mint kiderült, nem egészen így van!

ROMÁK ÉS MAKROTÁRSADALMI FOLYAMATOK

Erről három meghatározó narratíva is „forgalomban van”.
Michael Stewart  értelmezése szerint a teljes roma kultúra egyfajta ellenkultúrája a gádzsóénak, meghatározó vonása a bérmunka világából, a nem romák által gyakorolt ellenőrzéstől való szabadulás ideológiája.
Szelényi Iván és Ladányi János modellje a teljes kirekesztettség, a már kizsákmányolásra sem alkalmas/érdemes „underclass” kategóriájába foglalja a romákat. A társadalmon kívüliség, kilátástalanság eredményeként kialakul az önmagát újratermelő szegénység kultúrája, a roma közösségek egalitárius, leadership és feltörekvés nélküli világa – véli a két kutató, magyarországi és szlovákiai tapasztalatokra alapozva.
Kiss Tamás, Fosztó László és Fleck Gábor közös kötetében ezzel szemben a romániai romák sajátos helyzetéről, a paraszti világba való beágyazódásukról, a mezőgazdasági munkához kötött (kizsákmányolt) egzisztenciájukról beszél.

CSOPORTON BELÜLI VÁLASZTÓVONALAK

Gábor cigányok
fotó: Milei.vencel Wikipedia

A nem romák hajlamosak homogén csoportként emlegetni a cigányokat, pedig ez nyilvánvalóan hamis kép.
A 12 tanulmányozott településen is számtalan tagolódás érvényesül, törzsitől az anyagi helyzeten át a felekezeti hovatartozásig, illetve asszimilációs hajlandóságig.
Erdélyben a gábor-cigányokat jellemzi az erős nemzetségi ideológia. A felmérés terepéül szolgáló települések roma közösségei ehhez képest asszimilálódottabb, csoportideológia nélküli közösségek. Anyanyelvükként inkább a románt vagy a magyart jelölik meg.

SZEGREGÁCIÓ VAGY DESZEGREGÁCIÓ?

A bevezetőben említett egyik meglepetés, hogy az általános jellemzőként emlegetett szegregáció helyett ezzel éppenséggel ellentétes folyamat érvényesül. Legalábbis a vizsgált településeken. Jó példa erre Túrterebes, ahol a helyi romák egy részéből… mezőgazdasági vállalkozó – ha úgy tetszik, önálló termelő/gazda – lett!

Cigánypaloták Bánffyhunyad határában
fotó: Wikipédia

Bánffyhunyadon az egykori szeméttelep szomszédságából „induló” paloták sora mára már csaknem beér a városközpontig. Igaz, hogy ezek a „kortorárok”. A múlt rendszerben gyári munkát vállaló magyar cigányok stabil kereseti lehetőségük elvesztésével inkább kiszorulnak a lakótelepekről…
A három nemzetiség lakta Bonyhán egyre jobban elmosódnak az egyes etnikumok által lakott, hagyományosan elkülönülő falurészek közötti határok.
Ozsdolán 10-15 évvel ezelőtt még igen merev kategorizáció működött. A faluközpontba, kocsmába nem merészkedtek be a cigányok, az ilyen virtuális határsértések ugyanis rendszerint tettlegességbe torkollottak. Mára azonban az iskola és a romák egy része is beköltözött a Nagy Ágra. Hasonló folyamatok zajlanak a többi nyolc településen is.

FELEKEZETI HOVATARTOZÁS ÉS IDENTITÁS-STRATÉGIA

Nagyváradi baptista romák – Bemerítés 2012
fotó: varadiroma.uw.hu

A neoprotestáns egyházak jó érzékkel tudtak nyitni a romák felé. Ott, ahol kifejezetten roma gyülekezetek alakultak ki, a vallás komoly mozgósító, egyben identitás-erősítő hatást gyakorol. A pünkösdi vagy baptista egyházat néhány településen kifejezetten roma egyházként tartják számon.
A vegyes gyülekezet ezzel szemben az asszimilációnak kedvez. Jó példa erre az adventista vagy akár az unitárius közösség, amely néhány faluban komoly sikereket ért el a romák integrációja terén, egyenlő státust biztosítva a gyülekezet tagjainak.

Másrészt a hagyományos vagy „történelmi” egyházak nemigen tudnak mit kezdeni ezzel a népességgel – mondja Kiss Tamás.

MOBILITÁS

Főként a külföldi munkavállalási lehetőséggel áll összefüggésben. Teljesen új dimenziót hoz be az etnikai rétegződésbe, egyben az emancipáció teljesen új útját nyitja meg az ezzel élni képes romák előtt.
A romák tömeges bekapcsolódása a külföldre irányuló migrációba nagyjából 2010-re tehető. Mostanra már felülreprezentáltak a vándorló népességben – állapítja meg Kiss Tamás. A vendégmunka hozadéka az életmódváltás, a deszegregáció és a diverzifikált elitstruktúrák kialakulása.

ELITEK

Bár kívülállókként inkább egy gazdasági elit meglétét érzékeljük, ott, ahol az oktatásba való integráció sikeresebb volt, kialakulóban van ennek értelmiségi megfelelője is.

FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS AZ INFORMÁLIS GAZDÁLKODÁS ALKONYA

A romák foglalkoztatottsági mutatói Romániában feltűnően jobbak, mint például Magyarországon vagy Szlovákiában. A kulcs a mezőgazdaságban, a roma népesség jelentős hányadának a szocializmusban is fennmaradt vidéki kötődésében keresendő. Csakhogy az informális mezőgazdasági szektor minden jel szerint leépülőben van! Az egyik rendkívüli, egyben kivételes eset Túrterebes, ahol a romák a múlt rendszerben jobbára bányászként dolgoztak, de az intenzív eper-, illetve gyümölcstermesztés ma a mezőgazdaságban biztosít munkát nekik. Az országos trend azonban más irányba mutat…
A kérdés tehát: milyen alternatív stratégiát sikerül találni a megélhetésre?

ETNIKAI KATEGORIZÁCIÓ, OKTATÁS

Kun Kocsárd Általános Iskola – Ozsdola

Ki a roma és honnan ismerszik meg? Nincs rá egyértelmű válasz. Az alany által vállalt identitás sokszor nem egyezik a külvilág által neki tulajdonítottal. Abban, hogy ki vagy, nagy szerepet játszik, hogy minek tartod magad. Csakhogy az is sokat nyom a latban, mennyire egyezik ez a többiek által neked tulajdonított identitással! Ráadásul az egész változhat a kontextus függvényében: népszámlálástól, munkahelytől a baráti társaságig…
Egyetlen példa: az ozsdolai magyar elit azt szeretné, ha a hivatalos besorolásban Ozsdolát színmagyar településként tartanák számon, a helyi romák pedig az RMDSZ-re nyomnák választáskor a bélyegzőt. Ugyanakkor fenntartanák a munkaerőpiac különböző szegmenseinek, az iskolának vagy akár a kocsmának az etnikai exkluzivitását – mondja Kiss Tamás.

A táblázatokat, valamint a kutatási terület térképét Kiss Tamás bocsátotta rendelkezésünkre. A hanganyag az előadáson készült felvételből, illetve a Kiss Tamással ezt követően készített interjúból származik.

Interjú, webcikk: Papp-Zakor András

Szerkesztő: Papp-Zakor András, 2016 június 3, 19:19 / actualizat: 2016 június 6, 12:05