Csodavárás: Márton Áron szentté avatása
Jitianu Liviu
Idén ünnepeljük Márton Áron püspök születésének 120. évfordulóját, a számos megemlékező rendezvény közepette pedig természetesen felmerül a kérdés: mikorra várható a püspök szentté avatása, illetve hogyan is zajlik ez a folyamat? Jitianu Liviu egyetemi tanár, katolikus pap volt a Hangoló meghívottja, akivel Szuszámi Zsuzsa beszélgetett a szentté avatás mikéntjéről.
Megtudtuk: szentté avatni olyan személyeket lehet, akik életükkel rendkívül betagolódtak a krisztusi élettörténetbe, a krisztusi megváltás misztériumának rendkívüli elkötelezettjei voltak, valamint hősies mértékben teljesítették a katolikus erkölcsöket, amelyek a Krisztus-követés sajátos fogódzópontjai. A szentté avatás megelőző feltétele az is, hogy bizonyítható legyen, hogy az illető hősiesen megélt, erényes élete megfelelő kultuszt generált, életpéldája rendkívül vonzó volt a környezetében élők számára.
Három csodára várunk
A folyamat hosszadalmas, gyakran akár évtizedekig is elhúzódó pert feltételez – Márton Áron szentté avatásának érdekében 1990-ben tették meg az első lépéseket. A pert az elhunyt halálra után öt évvel lehet elindítani. A helyi püspök kinevez egy vice-posztulátort, aki a szent hiteles életrajza, valamint a liber miraculorum, a csodák könyve összeállításáért felelős. Míg a boldoggá avatáshoz két csoda felmutatására és bizonyítására van szükség, a szentté avatás három csodát feltételez.
A csodákat orvos- és teológus-szakértők vizsgálják felül. Ha a véleményük egyértelműen igenlő, az ügy továbbvihető a második, római fórumra, ahol a római posztulátor a viceposztulátorral együttműködve folytatja a pert. Az ügyet bíboros, azaz szakértői testület vizsgálja felül, szintén orvosi szakértők bevonásával.
Jitianu Liviu elmondta, Márton Áron esetében jelenleg a csodavárás időszakában vagyunk, ennek hiányában nem fogják sem boldognak, sem szentnek nyilvánítani. „A csodavárás nem más, mint hogy imádkozunk azért, hogy Isten beavatkozzék a mi világunkba, olyant eszközöljön, ami a mi számunkra rendkívüli” – fogalmazott a tisztelendő.
A szentek definíciója a második vatikáni zsinat által megfogalmazott irányelvek mentén az, hogy életükben valamilyen formában jelenvalóvá, megfoghatóvá válik Jézus Krisztus maga. „A szentségre való meghívásnak nagyon sok formája van, ide az egyház beemeli az emberi élet minden részterületét. Ez minden megkeresztelt ember életfeladata, a folyamat végcélja pedig a hétköznapi életet, a teremtett világot és az embert felemelni Istenhez. Az egyház mindenkit arra hív meg, hogy ezt a saját életében próbálja megvalósítani” – fogalmazott Jitianu Liviu.
Védőszentek, közbenjáró szentek
Kiderült az is, hogy védőszentnek azokat a szenteket hívják, akik bizonyos életterületeken nagyszerű példává váltak, rendkívülit teljesítettek. A többi szent közbenjáró szentnek számít, a tisztelendő szavaival ez azt jelenti, hogy „ha valamelyik szenthez saját életutam folytán személyes kötődésem van, óriási nyitottság van bennem az ő életpéldája iránt, az ő életpéldáján keresztül fordulok Isten felé.”
A szentté avatás nem annyira az emberi kötődés, mint az illető személy egyházban elfoglalt helye tekintetében jelent változást: a szentet oltárra emelik, a nevére templomokat dedikálhatnak, kialakulhat körülötte egy liturgikus ünnepkör, illetve bekerül az egyház imaéletébe is. Jitianu Liviu hozzátette, a nemrég szentté avatott Teréz anya vagy Márton Áron esetében azok az értékek, amelyek a szentté avatásban egyházi elismertséget kapnak, életükben már adottak voltak. Teréz anyát már életében mindenki szentként tisztelte, Márton Áronhoz pedig rendkívüli, csodás emberként viszonyultak azok, aki ismerték.
Szerkesztő: fulopnoemi, 2016 szeptember 15, 17:06
