Zenetér: „Ezüstös” énekkarok
Tordaszentmihályon gyakran szól a dal, a Szentmihályi Vegyes Dalkör nyilvánvalóan szereti a fellépéseket, gyakran szervez rendezvényeket, következésképpen mi is sokszor fülelhettünk ott dalos eseményekre. Legutóbb éppen a Zene Világnapján jártunk ott, Őszi kórustalálkozón. Izgalmas kórusfellépés volt, ugyanis minősítő hangversenyt hallgathattuk meg a helybéli unitárius templomban: a fellépő három énekkar közül kettő igényelt minősítést, amelyet a Kóta (A magyar kórusok, zenekarok és népzenei együttesek szövetsége) karnagyai biztosítanak. A Zenetérben arról kérdezősködtünk, mit is jelent tulajdonképpen a kórusok és karnagyok számára a minősítés, hogyan fogalmazódik meg az igény a megmérettetésre, és a nagy elhatározás, melyek a fontosabb szempontok, amelyek meghatározzák az értékelést, és felfedezhetők-e átmenetek a bronz, az ezüst és az arany között.
Ahol öröm és dalolás egybecseng
Két énekkar vállalkozott a megmérettetésre: a Szentmihályi Vegyes Dalkör és a Búzásbesenyői-Kerelőszentpáli Gaudete Kamarakórus ezüst fokozatot nyert, s a zsűri a hangversenyen minősítés nélkül közreműködő Visszhang Kamarakórust is minősítésre buzdította.
Szentmihály olyan hely, ahol öröm és dalolás egybecseng-mondotta köszöntőjében Tóth Guttman Emese. A Dalosszövetség elnökét megkértük, a Zenetérben is segítsen az esemény értékelésében.
„A megmérettetés megmutatja, hogy Kárpát-medencei viszonylatban hol állunk, milyen szinten állunk. A Kóta bíráló bizottsága, amely már harmadik alkalommal érkezett Erdélybe, a tárgyilagos értékelés lehetőségét teremti meg.”
Pillanatnyi állapotok „fotói”
A minősítő hangverseny mindig ünnep – véli Gerenday Ágnes karnagy, a zsűri elnöke, aki szerint a minősítés egy kórus életében, fényképhez hasonlóan, a pillanatnyi állapot leképzése. Az értékelő karnagyok szerint a minősítés igénylése a megmérettetés vállalásának bátorsága mellett az értékelés elfogadásának alázatát is feltételezi, ők pedig segíteni kívánnak a továbblépési lehetőségek megmutatásában. Gerenday Ágnes elnök mellett segített még az értékelési szempontok megosztásában a másik két zsűritag, Somogyváry Ákos és Kabdebó Sándor.
„Egy zsűrinek az is dolga, hogy szigorú legyen, hiszen a kórusok, amelyek minősítést kérnek, nyilván azért teszik ezt, mert kíváncsiak, hol állnak egy fejlődési folyamatban. Keresgéljük, milyen tanácsokat adhatunk, amelyek segítenek a továbblépésben. A hallottak minden összetevőjét elmondjuk, amelyek nyilván szubjektívek: a viszonyítási pontok megtalálása nagyon érzékeny. Zeneiségre, és annak alkotó elemeire, a nyelvi megszólalásra, a zenei összetevők helyességére, dinamikára, az árnyalatok megvalósítására, a stílushűségre figyelünk.
Segíteni szeretnénk, a változás érdekében. Nem kritizálunk, jó szándékkal kívánjuk megmutatni, hogy adott pillanatban hol áll a kórus, és onnan hogyan lehet továbblépni.
A Kóta az utóbbi időben megszigorította a minősítési rendszerét, de minden zsűri ugyanazt az érzékeny szintezést végzi el. Nagyon nagy felelősség hárul a karnagyokra, hogy hogyan tudják az értékelést továbbítani énekkaruk felé.”
Dimény József unitárius lelkész-esperes, a Szentmihályi Vegyes Dalkör elnöke bő évtizeddel ezelőtt fogalmazta meg az énekkar számára a legfontosabb közelebbi és távolabbi célkitűzéseket. A leglényegesebb talán az, hogy fontosnak érezték megmutatni, hogy egy egyszerű falusi énekkar mire képes.
„Kemény” ezüstök
Kulcsfontosságú mozzanat a megmérettetés a kórus életében – mondja Szabó Zsombor, a Szentmihályi Vegyes Dalkör karnagya. A megmérettetésen „csodálatos” társaság szerzett „kemény” ezüstöt.
A tökéletesség felé indultak el együtt – mondja Szakács Zoltán, a Búzásbesenyői-Kerelőszentpáli Gaudete Kamarakórus karnagya.
A Visszhang diákkórus kamarakórusként lépett fel a hangversenyen. Ez igazán nem csoda, hiszen tanévkezdés előtt nemigen lehet a teljes diákénekkart összehozni. Az együttes tehát az éneklés, a találkozás kedvéért jött el Szentmihályra, és nyilvánvaló, hogy ebben a formában nem kért minősítést, ám feltételezhetjük, hogy a zsűri őszinte buzdítása bizonyára nem marad eredmény nélkül.
Hosszú távon milyen hatása lehet a minősítések igénylésének, az énekkari megmérettetéseknek?
A következtetések levonását a Dalosszövetség elnökére, Tóth Guttman Emesére bízzuk:
A szentmihályi dalostalálkozó résztvevői vidáman és finoman ünnepelték a „kemény” ezüstök megszerzését: a találkozót követően a bográcsozás is osztatlan sikert aratott.
Szerkesztő-riporter: Benkő Judit
Fotók: Szentmihályi Vegyes Dalkör
Szerkesztő: benko, 2016 október 8, 20:15 / actualizat: 2017 június 27, 9:51