Az 1944 őszi tordai csata és következményei. Beszélgetés Józsa István Lajos tordai unitárius lelkésszel
Hetvenegy éve és négy hónapja annak, hogy a tordai csatában a magyar és német csapatok közel egy hónapra feltartóztatták a többszörös túlerőben lévő román és szovjet csapatokat. Így akadályozták meg a Kárpátalja térségében harcoló 1. magyar hadsereg és a német csapatok szovjetek általi bekerítését. Sikerült a román-szovjet seregek Magyarország belső területei felé való menetelését is elodázni. A magyar királyi honvédség egyik legszámottevőbb második világháborús hadművelete 1944. szeptember 5-én indult és a harcok október 8-ig húzódtak el. A magyar és német hadtörténet átmeneti sikerként és a még nagyobb veszteségek elkerülését lehetővé tevő hadmüveletként tartja számon a történteket. Ez azonban nem feledtettheti azt, hogy több mint 25oo katona esett áldozatúl a ma csak egyszerűen tordai csataként emlegetett ütközetekben. Ezek emlékét igyekszik ébren tartani az 199o-es évek közepétől a Vitéz Pataki József által alapított Tordai Hagyományörző Bizottság amely a csata helyszínein felállított emlékművekkel és számos más rendezvénnyel tiszteleg az elesettek és a sérültek emléke előtt. A nyilvántartás 2oo6-ban már 5o települést és 3o emlékművet tartalmazott. Pataki József halála után a Tordai Hagyományörző Bizottság munkáját az új elnök Józsa István Lajos tordai unitárius lelkész és munkatársai vitték-viszik tovább. Többek között erről, valamint a tordai unitárius közösség jelenlegi helyzetéről-életéről beszélgettünk el vele annak a konferenciának az alkalmából amelyet múlt év novemberében rendeztek elsősorban, de nem kizárólag, az 1944 októberben Kolozsvárról és Tordáról Szovjet fogságba elhurcolt magyar civil férfiak emlékére.
Riporter: László Tibor
Szerkesztő: laszlot, 2017 január 9, 11:56 / actualizat: 2017 június 7, 9:27
