Múltbeli séta Erdély és Máramaros sóbányáiban
Idegen utazók Erdély és Máramaros sóbányáiban címmel mutatták be az Erdélyi Múzeum Egyesület által kiadott legújabb kötetet Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság székházában.
E kiadvány az 1700-as évek derekától az 1890-es évekig tartó közel másfél évszázadból azokat a mozzanatokat eleveníti fel, amelyekben idegen (vagyis nem erdélyi és nem máramarosi, hanem távolabbi vidékekről érkező) utazók léptek az erdélyi és a máramarosi bányatelepek egyszerű, sóporos épületei közé, s ereszkedtek a földfelszín alá, a kősó gyéren világított üregeinek mélyére. A vizsgált időszak a felvilágosodás korának első (erdélyi-máramarosi) tudományos utazásaival veszi kezdetét az 1760-as évek végén, zárulni pedig az erdélyi-máramarosi szervezett turistaság szaporodó és tömegesedő kirándulásaival, bányalátogatásaival zárul az 1890-es évek elején.
A kötet Aknaszlatina, Rónaszék és Aknasugatag (Máramaros), valamint Désakna, Torda, Marosújvár, Vizakna és Parajd (Erdély) bányalátogatásait ismerteti – a szintézisnek alapot vető írások kolozsi, illetve széki bányalátogatásokról nem adnak hírt. A kötet bemutatóját követően előbb Nagy Egont, a Kolozsvári Földrajzi Intézet vezetőjét kértük mikrofon elé, aki vállalta az új kiadvány méltatását, majd a kötet szerzőjét, Miklós Alpárt szólaltattuk meg.
Riporter: László Tibor
Szerkesztő: laszlot, 2017 július 4, 16:15
