Az élővilág mindennapi csodája
Az élővilág és ami mögötte van.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézete, az Apáthy István Egyesülettel és az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság Biológiai és Ökológiai szakbizottságával közösen rendezte meg a Kolozsvári Biológus Napokat. Az immár 19., két napig tartó tudományos rendezvényen a résztvevők a biológiát és az ökológiát széles körben átfogó előadásaikkal tarkították. Előadóként egyetemi oktatók, kutatók, doktoranduszok mellett frissen végzett vagy éppen jelenlegi egyetemi hallgatók is bemutatkoztak erdélyi és magyarországi egyetemekről egyaránt.
A 2018-as év denevére Romániában a Méhely patkósdenevér. Ez sok helyen megtalálható, Romániában a Duna környékén, Franciaországban, Spanyolország déli részén, Olaszország délkeleti részén, Bulgária keleti részén, valamint Horvátország, Korzika, Szicília, Szardínia, Görögország, Kis-Ázsia, Irán, Kaukázus és a Dinári-hegység, de reliktum faj, viszonylag elszigetelt állományai ismertek. Melegkedvelő, kolóniái télen és nyáron is kizárólag karsztvidéki barlangokban, általában 700 méter tengerszint feletti magasság alatt, vizek közelében találhatóak meg. Gyakran más patkósdenevérek és simaorrú denevérek társaságában fordul elő. Alvás közben szabadon függeszkedik, társaival soha nem érintkezik, testét teljesen betakarja szárnyaival. A Kolozsváron 19. alkalommal megrendezett Biológus Napok egyik érdekes előadása Bücs Szilárd Lehel nevéhez fűződött, aki több szerzőtárssal együtt írt tanulmányát ismertette A Méhely patkósdenevér helyzete Romániában: milyen fokú védelemre van szüksége a 2018-as Év Denevérének? címmel. Az előadása után beszélgettünk Bücs Szilárd Lehellel.
A konferencián Markó Bálint biológus, a BBTE rektorhelyettese, az Apáthy István Egyesület tagja a legjobb résztvevő diákok jelenlétében mutatta be azt a posztersorozatot, amelyet a Nyárády Erasmus Gyula tehetséggondozó program középiskolás diákjai állítottak ki. Markó Bálint rádiónknak is nyilatkozott.
Városi vadon: az urbanizáció ökológiai, viselkedési és evolúciós következményei volt a címe annak az előadásnak, amelyet Liker András, a MTA -Evolúciós kutatócsoport tagja, a veszprémi Pannon Egyetem tanára tartott a Biológus Napokon. Megtudtuk: a városok speciális ökológiai feltételeket teremtenek az állatok számára. Az előadó áttekintette, hogy ennek a környezetnek milyen morfológiai, demográfiai, viselkedési hatásai lehetnek, valamint arra is kitért, hogy milyen evolúciós változások segíthetik az új lehetőségekhez és kihívásokhoz történő alkalmazkodást. Liker Andrással beszélgettünk.
Románia legnagyobb nem kormányzati, nyílt hozzáférésű biológiai adattárairól tartott előadást Marton Attila biológus, a Milvus csoport tagja a 19. alkalommal megrendezett Biológus Napokon Kolozsváron. A prezentáció célja volt ismertetni a Milvus Csoport publikus adatbázisait és ösztönözni a hallgatóságot ezek használatára. A növekvő számú szabadon hozzáférhető adatsorok kiváló lehetőséget teremtenek, hogy átfogó következtetéseket vonhassunk le az élővilág különféle jelenségeiről. A nagy adatkészletek és hosszútávú adatsorok növelik az elemzések megbízhatóságát, és hozzájárulnak azok szélesebb körű értelmezéséhez. Modern technológiai megoldásoknak köszönhetően az adatgyűjtés egyszerűsödött, és mind a mennyisége, mind pedig a minősége megváltozott, ami viszont új kihívásokat hozott felszínre. Az adatok tárolása, rendszerezése és megosztása egyaránt összetett feladattá vált, és ezek jelentős akadályát képezik az adatok értelmezésének és a természetvédelmi-tudományos kapcsolatok további elmélyülésének. A jelenleg Közép-Európában elérhető, közpénzből létrehozott adatbázisok meglehetősen korlátozottak. Számos közérdekű adatbázis ideiglenes működésű, mert már eleve csak egy pályázati ciklusra vannak tervezve. Az OpenBioMaps több nagy intézmény együttműködésén alapuló adatbázis-keretrendszer, amely stabil hátteret kíván nyújtani közérdekű kutatási és természetvédelmi célú adatbázisok számára. A Milvus Csoport egy több mint 25 éves múltra visszatekintő, országos szinten tevékenykedő természetvédelmi egyesület. Munkássága révén iskolásokkal, kutatókkal és lelkes civilekkel kerül kapcsolatba, ennek társadalmi jelentősége kiemelten fontos. A különböző fajvédelmi és felmérési programok révén sok adatot gyűjt és tesz közkinccsé az OpenBioMaps adatbázis rendszer felhasználásával. Fontosnak találják az adatok megosztásának ösztönzését és a szélesebb társadalmi rétegek bevonását az adatgyűjtési folyamatba, ezért közkinccsé teszik az adatok jelentős részét a publikus tematikus adatbázisokban. A publikus adatbázisok így egyrészt ösztönzik a természetvédelmi célú társadalmi együttműködést, másrészt hozzájárulnak a természetvédelmi célú döntéshozatalhoz is – tudtuk meg Marton Attilától, aki rádiónknak is nyilatkozott.
Riporter: László Tibor
Szerkesztő: laszlot, 2018 május 15, 11:13 / actualizat: 2020 július 3, 13:36