Főnemesi rezidencia az évszázadok tükrében – a Bánffy-palota tegnap és ma
Mi mindenre érdemes figyelni, ha belépünk a Művészeti Múzeumnak is otthont adó Bánffy-palota udvarára és termeibe? Segítünk az eligazodásban.
Bordás Beáta és Lucian Nastasă-Kovács múzeumigazgató (Fotó: Horváth László)
Kolozsvár főterének keleti oldalán helyezkedik el a Bánffy-palota, amely megannyi esemény helyszíne napjainkban is. Összeállításunkban a 18. században épített késő barokk stílusú épületben sétálgatunk, érintve a recsegő padlót is. Idegenvezetőnk Bordás Beáta művészettörténész, a Művészeti Múzeum munkatársa, akinek a Polis Kiadó gondozásában idén jelent meg mutatós munkája, A kolozsvári Bánffy-palota – múlt és jelen című kötete.
Művészettörténeti jelentősége mellett a Bánffy-palota egyebek miatt is fontos: hiszen az építése óta eltelt több mint 230 évben előkelő szerepet töltött be Erdély történetében, művelődési és társadalmi életében. Az 1774 és 1784 között gróf Bánffy György által építtetett palota a korabeli művelődési és tudományos élet központjának számított, s a főnemesi rezidencia az idők folyamán volt már guberniumi székhely, magyar királyok szálláshelye és díszes fogadások helyszíne is, 1956 óta pedig a kolozsvári Művészeti Múzeumnak ad otthont. Ritka az a hét, amikor ne nyílnának kiállítások, de könyvbemutatókat, megemlékezéseket, szimpóziumokat is jócskán tartanak a falai között.
Szerkesztő: Ferencz Zsolt
(Borítókép: korabeli képeslap Kovács P. Fiai gyűjteményéből, forrás: korkep.sk)
Szerkesztő: zsoltferencz, 2019 augusztus 7, 11:11
