Kell-e félnünk, ha saját padlásunkon denevér él?
Egyes szakemberek szerint a jelenlegi világjárványt kiváltó koronavírus-változat denevérekről került át az emberre. Tobzoska közvetítésével vagy anélkül.
De mennyire dokumentált ez az elmélet?
A madárinfluenzával vagy sertéspestissel összefüggésben – és nemcsak – mi emberek már nagyjából megmutattuk, hogyan képzeljük el a megoldást a fertőzés terjedésének akadályozására: a betegségnek kitett állatpopuláció kiirtásával. Csakhogy ezúttal vadon élő, a földgolyó számos országában védett élőlényekről van szó. Amelyekről – amennyiben egyáltalán helytálló a denevér-elmélet – úgy jutott emberre a kórokozó, hogy az állatokat törvénytelen módon, egészségügyileg ellenőrizetlen állatpiacokon árusították, úgymond “friss élelmiszerként”.
Mivel járhat, ha szabad utat engedve zsigeri félelmeinknek, megpróbáljuk kiirtani denevéreinket, azok kolóniáit, ahogy ez egyes országokban, például Indonéziában már beindult? Kell-e félnünk, ha saját padlásunkon denevér él? – kérdezte Bücs Szilárd denevérkutatót Papp-Zakor András.
A témáról alaposan dokumentált információval szolgál a www.lilieci.ro portál magyar nyelvű változatán is olvasható Egy virulens boszorkányüldözés című írás.
Szerkesztő: kristalybea, 2020 április 7, 08:46
