„arcod hiába féltelek / bizánci szentség szétpereg” – Zsoltár, apokrif szeretetről, történelemről is
Istenközelség, történelem, szerelem, szeretet – ezek a témakörök is terítékre kerültek a Laczkó Vass Róbert és Szép András legújabb produkciójában.
Zsoltár, apokrif – Isten tenyerén, egymással és a történelemmel a címe Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész legújabb előadóestjének, amelyet a 11. Kolozsvári Magyar Napok harmadik napján mutattak be a belvárosi unitárius templomban.
Az alkotók eredetileg Radnóti-estet szerettek volna tető alá hozni a Vallásszabadság Házában; az élet és a márciusban beköszöntött járványhelyzet azonban az ő számításaikat is átírta. De miként azt a beharangozóban is jelezték, ezúttal különleges időszakban, hosszú kihagyás után és rendhagyó körülmények között találkozhattak velük az érdeklődők.
Laczkó Vass Róbert saját költeményei (Zsoltár, apokrif és Szerenád lélekharangra) mellett például Radnóti Miklós Hasonlatok és Markó Béla Csatolmány című verse is bekerült az összeállításba, ugyanakkor Egyed Emese, Király László és Szilágyi Domokos egy-egy versét is beemelték.
A fellépésünk előtt három nappal gyakorlatilag átdolgoztuk javarészt úgy felében, háromnegyedében az esténket. Olyan tartalmat kínáltunk, amely a szakrális térben is barátságos a fülnek, ugyanakkor a hely szellemét sem sértik.
„arcod hiába féltelek
bizánci szentség szétpereg
gyűjteném össze köveit
csak tudnám melyik volt melyik”
Szerkesztő: Ferencz Zsolt
Szerkesztő: kristalybea, 2020 szeptember 8, 16:25