ÚTINAPLÓ: Körösrév kincsei a föld felett és alatt
Az Útinapló első adásában Körösrévre, azon is belül a Révi-szorosba látogattunk. Felkerestük az 1903-ban felfedezett Zichy-barlangot és az egykor igazán híres révi fazekasságnak is utánajártunk. Kristály Bea útinaplója.
Lassan 8 éve élek Kolozsváron, és most már bátran kijelenthetem, szeretek itt lakni. Nemcsak azért, mert mára már otthonosak az utcák és a terek, hanem azért is, mert ez a város még mindig tud újat nyújtani. Azt azért muszáj belátnom, Kolozsvár ennek ellenére, vagy éppen emellett időnként végtelenül zajos, túlzsúfolt és idegesítő, és néha hihetetlenül jó kis időre magunk mögött hagyni a várost és új helyeket felfedezni. Na, de hová menjünk, ha csak egy napunk van a nagy kalandokra, új élmények begyűjtésére? A szélrózsa melyik irányába induljunk, ha rövid ideig ki szeretnénk szakadni az egyre növekvő város szorításából?
Erre ad választ új műsorunk, az Útinapló. Minden hónap harmadik vasárnapján egy olyan útvonalat, kirándulóhelyet, látványosságot ajánlok, amely Kolozsvárról indulva legfeljebb egy nap alatt bejárható. Elég szombaton vagy éppen vasárnap reggel eldönteni: csomagolunk és indulunk. Műsorunkban rendszerint olyan interjúalanyokkal is beszélgetek, akik által jobban megismerhető a bemutatásra szánt vidék, vagy éppen önök számára is érdekes lehet az adott személyt felkeresni.
Merre induljunk, ha kiszabadulnánk egy napra a város nyüzsgéséből?
Dolinák, szurdokok, zárt karsztos medencék, barlangrendszerek, búvópatakok – ezek mind-mind megtalálhatók a Királyerdő-hegységben. Karbonátos kőzetösszetételének köszönhetően a víz olyan formákat alakított ki az évek hosszú során, amely rendszerint elkápráztatja az embert. Két nevezetességét emelném ki a térségnek: a hófehér sziklafalairól ismeretes Révi-sziklaszorost és a Zichy-csepkőbarlangot. A Révi-szoros már csak azért is különleges, mert egyszerre érdekes a sziklamászók és a barlangászok számára, de az egyszerű turista is jól érezheti magát, hiszen a szurdokvölgy elég könnyen megközelíthető akár vonattal, akár autóval érkezünk. Az őszi színekbe burkolt táj pedig különösen szemet gyönyörködtető lehet, a Zichy-barlang pedig egész évben látogatható, szerdától vasárnapig.
A Révi-szoros megközelítése
Ha a vonatos megoldást választjuk lehetőségünk van rá, hogy a Révi-szoros kellős közepén szálljunk le (Halta Pestera), innen csak pár perc séta a barlang, de szerintem érdemes akár Vársonkolyos, akár Körösrév település felől megközelíteni a szorost, mindkét irányból nagyon szép és viszonylag könnyű útvonalon haladhatunk. Ha az autós megoldást választjuk, akkor a Nagyvárad-Kolozsvár útvonalról Körösrév (Vadu Crișului) fele letérve közelíthetjük meg a szorost, amelynek egészen a bejáratáig elautózhatunk. Rév központjában jobbra, nyugati irányba térjünk, majd a vasúti síneken átkelve eljuthatunk a szoros bejáratáig.
A körösrévi barlang, azaz a Zichy-barlang, ha Körösrév felől indulunk, a szoros jobb oldalán található. A barlangon keresztül folyó földalatti patak egy látványos vízesés formájában ömlik a Sebes-Körösbe. Mi Körösrév felől érkeztünk, a szurdok bejáratánál tábla jelzi, hogy milyen jelzett túraútvonalakon közelíthető meg a barlang. Javaslom, hogy még a Zichy-barlang felkeresése előtt tegyünk egy körtúrát, így először a magasból csodálhatjuk meg, mekkora úr a víz. Ehhez válasszuk a baloldali gerinc-körtúrát, a kék kört kell követni, az út hossza 9 km, a megtett idő pedig 4 és fél óra. Ha emellett döntünk, még a Zichy-barlangban való séta előtt csodálhatjuk meg a vízesést. De, ha nem szeretnénk ilyen sok időt szánni a túrára, akkor Körösrév felől közelítve, a piros jelzést választva a Körös partján sétálhatunk egészen a barlangig, visszafele pedig a vonatsíneket követve juthatunk el a kiindulóponthoz.
A Zichy-barlang
A Zichy-barlanghoz érve jegyet kell váltanunk, hogy a Mennyország és a Pokol termét, a Vágyak tavát, a Törpék városát felkereshessük. A Révi cseppkőbarlangnál találkoztunk Géczi Mihállyal, aki 1996 óta a barlang vezetője. A lejátszóra kattintva meghallgatható a vele készült beszélgetés, első körben a barlang történetéről kérdeztem.
Aki a Tordai sóbánya kiépített látványosságaihoz hasonlítaná a Zichy-barlangot, az csalódhat. A barlang kialakítása messze elmarad amellett, ennek ellenére úgy hiszem érdemes felkeresni, hiszen számomra felfoghatatlan, hogy azoknak a cseppkőképződményeknek több millió évre volt szükségük, hogy olyanná váljanak, amilyeneket megcsodálhattunk. Vigyázzunk rájuk, fontos, hogy semmiképpen se nyúljunk hozzájuk, hiszen a kezünkön található szennyeződés, több száz évre leállíthatja a cseppkövek növekedését.
A kirándulásra készülve megragadt az emlékezetemben a Tündérvár, talán a neve miatt hatott igazán különlegesnek. A Tündérvár barlangnál volt egykor az a 13. században épült őrtorony, amely a tutajokon történő árumozgást volt hivatott ellenőrizni. Innen származik Körösrév neve is, hiszen a folyón közlekedők itt értek révbe. Ennek az őrtoronynak a romjai még ma is láthatóak, de a nevével ellentétben ma már nem egy túlságosan látványos hely. A legenda szerint tündérek lakják, akik éjjelente előjönnek táncolni. A 95 m hosszú barlangnak egy enyhén emelkedő terme van. A közelben kezdődik a Tündérvár via ferrata útvonala is, ehhez már megfelelő felszerelésre van szükség.
Tűzálló vászonedények – a révi jellegzetes fazekasság
A Királyerdő-hegység rengeteg természeti látványosságot kínál. De nem csak felszínen gazdag ez a térség, a föld gyomra is rejt kincseket. Körösrév környéke híres az úgynevezett samott agyagtelepekről, a jellegzetes fehér agyag állítólag egész Európában csak ezen a vidéken fordul elő.
A településen egykor igazán népszerű volt a fazekasság, a legvirágzóbb az 1930-as években volt, amikor több mint száz család foglalkozott ezzel. Ma már csak néhányan űzik ezt a mesterséget, pedig a fehér anyagból készült, úgynevezett vászonedények, nemcsak hogy tűzállóak, de világos színükből adódóan különlegesek is. A révi fazekasok nem dísztárgyakat, hanem ma is közhasználatú tárgyakat készítenek. Egy ismerősöm tanácsára kerestem fel Hasas Pétert, aki mai napig űzi a fazekas mesterséget, és nem csak néhány gyönyörű kávéscsészével és tállal tértem haza, hanem élményekkel is, hiszen Hasas Péter bemutatta nekünk az egész folyamatot, hogyan lesz egy darab anyagból használati eszköz. A lejátszóra kattintva a vele való beszélgetésünk hallgatható meg. Hasas Péter kalauzolásával végigkövethettük a folyamatot, hogyan lesz egy darab anyagból, gyönyörű edény. Az is kiderült, hogy a készítés módja is eltér, másként formál egy anyagkorsót egy bukovinai mester, mint a réviek. A részletek az interjúban.
Hosszú a folyamat, míg az agyagból kancsó lesz, és a forma kialakítása után is sok a munka, a száradás és égetés után a festés következik. Az eredeti révi fazekas edények a fekete-fehér hímzésűek, de újabban már mázas edényeket is készítenek, ilyenkor, másodszor is, a mázolás után is meg kell égetni az edényeket. Hasas Péter műhelyében találunk kéket, zöldet és barna edényeket is, de az egyszerű fehér edény és a díszesebb hímzéses is megvásárolható.
Érdemes meglátogatni Hasas Péter műhelyét, ha nem az edényekért, akkor a fazekas mester történeteiért, és úgy hiszem hogy akkor lenne a legboldogabb, ha a családja mellett még valakinek megtaníthatná, hogyan készül a körösrévi kancsó. Ha hallgatóink közül valaki felkeresné, a szorosból visszafele, Sonkolyos irányába haladjon. Mielőtt kiérne Rév településről, jobboldalt egy tábla jelzi Hasas Péter műhelyét. Keressék a kapura kiakasztott fehér kancsót, vagy a cégért.
Szerkesztő: Kristály Bea
Képek: Nagy Kinga, Kristály Bea
Szerkesztő: kristalybea, 2020 szeptember 28, 14:08 / actualizat: 2023 október 28, 13:18
