„Együtt tanuljuk a szakmát” – régiből új dolgok születnek a Made in Patarét projektben
Vannak otthon régi bútoraik, amelyeket érdemes lenne felújítani? Ajánljuk a Made in Patarét projektet.
A napokban volt egy éve annak, hogy megnyitotta kapuit a ZIZ nevű művészeti és szociális tér Kolozsváron, a Párizs utca 5-ös szám alatti volt ortodox zsinagóga első emeletén. Itt működik azóta a Shoshin Színházi Egyesület mellett három másik szervezet: a Made in Patarét, az Ecsetgyár és a Colectiv A. A koronavírus-járvány miatt természetesen eleinte jó ideig nekik is szüneteltetniük kellett a tevékenységüket, de egy idő után hellyel-közzel feléledhetett az alkotómunka.
A március 6-i évfordulóhoz közeledve, múlt kedden jelent meg néhány fénykép a Made in Patarét Facebook-oldalán, ahol a műhely mindennapjaiba tekinthettünk be. Mint írták, „szeretünk régi bútorokat életre kelteni, dolgokból más dolgokat készíteni és kísérletezni különböző újrahasznosított anyagokkal. Nagy köszönet a megrendelőinknek és azoknak, akik lélekben és anyagiakban támogatják a munkánkat.”
Hogy mi történik ott, arról Visky Zsoltot, a Made in Patarét projekt ötletgazdáját, vezetőjét kérdeztük.
A feleségemmel 2015-ben kezdtünk el pataréti fiatalokkal dolgozni, és hosszú időn keresztül egy pataréti térben volt a műhelyünk. Egy Frank nevű holland missziós srác működtette a teret a Dallas nevű negyedben. Heti egy-két alkalommal találkoztunk, és bár közel volt az ottani fiatalokhoz, de elég gyenge volt az áramellátás, a logisztikai szempontokon túl pedig szocializációs tekintetben sem volt túl ideális: nem adott lehetőséget a résztvevőknek, hogy munka közben másokkal is találkozzanak. Ezek miatt egy ideje már fontolgattuk a helyváltoztatást, de igazából sosem éreztük elérkezettnek az időt. Nem kerestünk tehát kimondottan egy másik helyszínt, de aztán másfél évvel ezelőtt megkeresett bennünket Köllő Csongor, a Shoshin Színházi Egyesület vezetője, és megkérdezte, hogy lenne-e kedvünk átköltözni a Párizs utcai egykori zsinagóga emeletére. Már akkor nagyon jó lehetőségnek tűnt ez, egyrészt azért, mert az épület központi helyszínen van, és persze a technikai felszereltsége is jóval magasabb szinteken van, mint korábban: van jó áramellátás, fűtés, ez is nagyon sokat jelent. Mivel ezt a mostani teret négyen használjuk, és a tervek szerint megtelik majd élettel, eseményekkel, ez jó lehetőség lesz a fiatalok számára is a szocializálódásra, és hogy betekintést nyerjenek, részei legyenek egy másik világnak is.
Visky Zsolt korábban egy idős asztalos- és restaurátormester mellett inaskodott, úgyhogy érdekelte a fával való munka. Mint mondja, mindig is jobban izgatta az, hogy mit lehet már meglévő dolgokból kihozni, mint az, hogy megvásárolja a frissen kivágott és szárított fát, és abból bútorokat készítsen. A pataréti fiatalok már eleinte is hihetetlen nyitottsággal viszonyultak ehhez a koncepcióhoz, “startból ráéreztek ennek az ízére, lényegére, láttak benne a fantáziát, és hozzáadták a saját kreativitásukat is”. Együtt tanulják a szakmát, kísérleteznek, ötletelnek, és közben akár új rendeltetést is nyerhetnek a megunt eszközök, például régi kofferből, tévéből kávézóasztalt is készítettek.
A műhelyben jelenleg négyen dolgoznak, köztük Florin, aki már a kezdetektől fogva részese a projektnek, „időközben ebből a 12 éves srácból 18 éves apuka lett”. Őt közben alkalmazták, és igyekeznek minél intenzívebben, céltudatosabban dolgozni, fejlődni.
Hogy mire van szükségük mostanság? Visky Zsolt szerint érdemes lenne feltérképezni a pályázatok nyújtotta lehetőségeket – számítanak olyanokra, akik ebben segíteni tudnak –, és persze várják a megrendeléseket. Ha valakinek régi bútora van, amit szeretne felújítani, akkor bátran fordulhat hozzájuk, és a kreatív átalakítások kihívásai elé is szívesen néznek.
Beszélgetőtárs: Ferencz Zsolt
Képek forrása: Made in Patarét Facebook-oldala
A Visky Zsoltról készült kép forrása: Kolozsvári Magyar Napok/Farkas Zita
Szerkesztő: kristalybea, 2021 március 8, 14:44