Címlap » Vezető » Főoldal » Magánórák – feketemunka vagy szükség? Pedagógusok és szülők válaszolnak

Magánórák – feketemunka vagy szükség? Pedagógusok és szülők válaszolnak

A 8. osztályos diákok 47 százaléka, a 12. osztályosoknak pedig a 42 százaléka jár rendszeresen magánórákra – hozta nyilvánosságra tavaly ősszel a tanügyminisztérium.

Múlt héten az Országos Diáktanács a pénzügyi, az oktatási, a belügy- és az igazságügyi minisztériumhoz fordult azért, hogy ezentúl büntessék azokat a tanárokat, akik magánórákat adnak és nem adóznak a tevékenység után.

Illusztráció: Pexels

Az Országos Diáktanács szerint 2019-ben összesen alig több, mint 4000 tanár adóbevallásán szerepelt a magánórákból származó bevétel, és az országban több, mint 170 000 pedagógus tevékenykedik. A diáktanács úgy véli, lehetetlen, hogy a pedagógusoknak alig több, mint 2 százaléka tart magánórákat. Ezt a helyzetet pedig szerintük rendezni kell, ezért kérték a szaktárcák segítségét.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének álláspontja szerint a magánórákat nem betiltani kell, hanem törvényes mederbe terelni úgy, hogy senkinek se korlátozza a szabadságjogát.

„A magánórák rendszere a szakmaiság etikai szabályai szerint kell történjen, nem tartjuk etikusnak azt, ha például egy pedagógus a saját diákjainak tart magánórát. Ezt viszont nem büntető jellegű szabályozásokkal kell megoldani, hanem megvizsgálni, hogy mi okozza a magánórák jelenségét. Ha a szaktárca olyan rendszert alakít ki, amelyben növekszik a tanórák hatékonysága, az akár a magánórák eltünését is eredményezheti”

– hangsúlyozta Ferencz-Salamon Alpár, az RMPSZ szakmai alelnöke.

A Magyar Szülők Szövetsége szerint a magánórákkal az a legnagyobb baj, hogy hátráltatnak bármiféle reformot a rendszerben. Csíky Csengele, a Magyar szülők szövetségének elnöke szerint a pedagógiai szakbizottságok, amelyeknek az lenne a dolga, hogy lecsökkentsék, egyszerűsítsék a tananyagot, ahhoz, hogy csökkenjen a tanórák száma is, nem hajlandók ezt megtenni. A tanórák keretében képtelenség ezt a mennyiségű tananyagot a diákoknak átadni, így a jobb minősítés érdekében magánórákra kell járniuk a tanulóknak. Amit tehát az iskolában kellett volna megtanulniuk, azt a magánórán tanulják meg. Nemcsak a magyar pedagógusokra, hanem a teljes romániai pedagógustársadalomra értve, Csíky Csengele elnök azt mondja:

„A pedagógusnak sem szakamilag, sem anyagilag nem éri meg, hogy a keretóraszám csökkenjen. Neki az éri meg, hogy úgy maradjon, ahogy van, ő pedig magánóra keretén belül tanítsa a diákokat.”

Arra a kérdésre, hogy mégis mennyibe kerül a szülőnek a magánóráztatás, Csíky Csengele azt mondta, hogy egy nyolcadikosnak havonta legalább 400 lej, amennyiben csak románból és matematikából jár magánórára a gyerek, egy érettségiző diák esetében azonban ennek három-négy-ötszörösébe is kerülhet, tekintetbe véve, hogy egy magánóra minimum 40 lej.