Elharapott sorok egy nem kerek évfordulóra
Zsákolt meleg helyett, mint azt kalendáriumhoz illően be kellett volna spájzolni, kaptunk egy kiadós hidegzuhanyt: aki a meteorológiai poláris légtömegekre gondol, már most adja fel.
E jegyzetben másról van ugyanis szó; a kiábrándultság immár beismert kesernyéről, arról, hogy itt állunk egy újabb évforduló küszöbén, és bár az esztendő perdült egyet, a marosvásárhelyi március nem lett kevésbé fekete. Edzett posztógyári munkások állítólag több tucat árnyalatát tudták megkülönböztetni a feketének, de a szakzsargonban külön névre hallgató nüanszok között biztosan nincs köztük a márciusfekete.
Annyira sajátos, hogy fölösleges lenne levédetni, ha csak azért nem, hogy másutt meg se próbálkozzanak lekoppintani a receptet. Mely mindmáig hiányos: tudni véljük, milyen erők és szándékok keveréke hozta létre, épphogy az adagolást nem sikerült megfejteni: azaz hány darab exszekus, mennyi pénz és milyen műszaki felszereltség, a változástól és demokratizálódástól való rettegésnek mekkora fokozata kellett a háttérből mozgatók sikeréhez.
Nedves hajnalra ébredtünk akkor ’90-ben március 21-én, pontosabban így köszönt ránk a nap, mert előtte való éjszaka apró elszunnyadásokra futotta csak: nem volt diadal, győzelmi eufória, csak felszusszanás, majd feszült várakozás. Már nem emlékszem pontosan az órára, de egyszer csak tankoszlop érkezett a kultúrpalotához, meg katonákat szállító ponyvás teherkocsik, azok, amelyek készakarva késlekedtek, várakoztak a város határában addig. Mint Sztálin hadai Varsó előtt: megvárták, míg kifullad bent a küzdelem, hogy ellenállás nélkül vonuljanak a békefenntartók méltóságának fals szigorával. Mondták is nekünk valami szervezőféle vásárhelyiek: nincs mit álldogálni, jobb, ha most szétszéledünk, ennyi volt. És azóta is ennyivel maradtunk, bár hitegetjük magunkat magyarokul, hogy már megfakult, már nem az a ’90-es évjáratú marosvásárhelyi fekete, már nem érdemes erőltetni…
Szerző: Rostás-Péter István
Képek: Azopan // Bálint Zsigmond, Tóth Levente
Szerkesztő: kristalybea, 2021 március 21, 12:26