Sajtóklub: a kétszázadik
Ez alkalomból régi műsorokból csemegéztünk, melyekben az erdélyi magyar sajtóval és a média általános problémáival foglalkoztunk.
A Sajtóklubnak a közel öt év alatt több korszaka volt, talán nem is lehetett ez másként ebben a mai felgyorsult, dinamikus, folyton változó világban. Az első periódusban szerdán délutánonként negyed hattól jelentkezett, minden héten, a szignál legelőször 2016. november 2-án csendült fel. Aztán a műsor átkerült hétfő délutánra, és egy ideig csak kéthetente hallgathatták, negyed öttől, de mintegy kárpótlásként nem 45, hanem 55 percet tartott. Tavaly szeptembertől ismét minden hétfőn van Sajtóklub 16:05-től.
Szóval, nem is volt olyan könnyű meg- és kiszámolni, hogy (a szabadság alatti, nyári ismétléseket figyelembe nem véve, átugorva) ez a kétszázadik. Az „újságírók és szakemberek/szakértők fórumának” több mint 90 vendége volt ez alatt a majdnem öt év alatt (közülük ebben az összeállításban 17-en szólalnak meg). Voltak, illetve vannak visszatérő beszélgetőtársak, és időnként sikerült kerekasztal-beszélgetéseket is szerveznem a Sajtóklubban, három vagy négy résztvevővel.
Természetesen 55 percben lehetetlen átfogó képet nyújtani, de nem is ez volt a cél. A válogatás szükségképpen szubjektív és bizonyos mértékig esetleges, de ugyanakkor remélhetőleg érdekes és információkban gazdag. Igyekezetem olyan részleteket kiragadni a műsorokból, amelyeknek témája/tematikája mindmáig aktuális, tanulságos maradt.
Kell-e temetnünk az erdélyi, romániai magyar nyomtatott sajtót? Hogy is állunk egyrészt a magyarországi, másrészt a hazai román sajtóhoz viszonyítva, ami a példányszámot és a lapok, kiadványok számát illeti? A Krónika főszerkesztője, Rostás Szabolcs 2016 decemberében úgy látta, nem olyan sötét a helyzet, amint azt egyesek vélik.
Melyek az erdélyi magyar sajtó legnagyobb gondjai? 2017-ben több újságírónak, szerkesztőnek feltettem ezt a kérdést. A 200. Sajtóklubban három válaszból idézünk: Krajnik Nagy Károly közíró, szerkesztő, Antal Áron televíziós szerkesztő-műsorvezető (ő sajnos már nincs köztünk, idén áprilisban hunyt el) és Cseke Péter, irodalom- és sajtótörténész, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Újságírói Tanszékének nyugalmazott professzora, a fakultás volt dékánja mondja el véleményét.
Mennyire fontos a Helikon irodalmi folyóirat számára a virtuális, internetes jelenlét? Karácsonyi Zsolt főszerkesztőt négy évvel ezelőtt, 2017-ben sok egyéb mellett erről is faggattam.
Milyen helyzetben van és merre tart a hazai magyar és román nyelvű sportsajtó? Miért nincs magyar nyelvű erdélyi sportlapunk, -magazinunk, de még internetes sportportálunk sem? Erről 2017 áprilisában Túrós-Jakab László veterán sportújságíróval beszélgettem, aki több magyar és román lapnak is dolgozott, s akkortájt – közel négy és fél évvel ezelőtt – egy román nyelvű sportportált is szerkesztett.
Rengeteg kifejezetten nőknek szóló lap, folyóirat, magazin jelenik meg és fogy el viszonylag nagy, esetenként óriási példányszámban. Ezek egy része multinacionális kiadványok magyar vagy román változata, fordítása, másik részük pedig „hazai” termék. Hogyan vélekedett 2017 tavaszán a női lapokról Márton Evelin írónő és Bodó Márta, a Keresztény Szó katolikus kulturális havilap főszerkesztője?
Hatvanadik születésnapját ünnepelte 2017-ben a Napsugár. A gyerekirodalmi lap ars poeticájáról, céljairól Zsigmond Emese főszerkesztővel és Müller Kati grafikus-képszerkesztővel beszélgettem.
Melyek a Brassói Lapok legnagyobb gondjai? Miért nincs jelen a hetilap az világhálón? Ambrus Attila főszerkesztőt erről is kérdeztem 2018 áprilisában.
2011 óta november 13-a a magyar nyelv napja. 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt. A Sajtóklub 2018. november 12-i kiadásában Péntek János nyelvész akadémikussal, egyetemi tanárral erről is beszélgettem.
Mennyire ökotudatos az erdélyi magyar sajtó? Miért vannak hullámvölgyben a hazai zöld szervezetek, többek közt a Zöld Erdély Egyesület? 2018-ban erről faggattam Botházi Máriát, a Nőileg magazin akkori főszerkesztőjét, a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságírás szakának oktatóját és Kovács Csongort, a Zöld Erdély elnökét.
A Kós Károly által Sztánán szerkesztett Kalotaszeg című hetilapról, a tájegységről, a korszakról, az egykori és a mai Sztánáról 2019-ben Szabó Zsolttal is beszélgettem. A hetilapot hasonmás kiadásban, kötetben megjelentető irodalomtörténész akkor már jó pár éve Sztánán lakott.
A nők elleni erőszak megszüntetése világnapjának előestéjén, elődélutánján, 2019-ben kerekasztalt szerveztem a Sajtóklubban a „metoo”-jelenség színéről és fonákjáról, eredményeiről és túlkapásairól, vadhajtásairól. Az élő kerekasztal beszélgetés résztvevői voltak: Újvári Ildikó jogász, a Szabadság főszerkesztője, Bodó Márta, a Keresztény Szó főszerkesztője és Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője.
A lejátszóra kattintva az augusztus 30-i, hétfő délutáni 55 perces műsor kissé átszerkesztett, rövidített változatát hallgathatják meg.
Szerkesztő-műsorvezető: Mihály István
Szerkesztő: mihaly.istvan, 2021 augusztus 31, 12:36
