Bicikliről másképpen látszik a világ
Egy baráti társaság biciklis kirándulásához csatlakoztunk a legutóbbi Útinaplóban. Közel 70 km-t tekertünk és ezalatt arról beszélgettünk, mennyiben alakítja át a túra élményét, hogy bicikliről szemléljük a világot. De annak is utánajártunk, hogyan alakítja át a Kolozsvár közeli falvak életét a mellettük egyre csak növekvő monstrum.
Egy szombati napon indult útjára 9 fős társaságunk. A tervünk az volt, hogy a bükki erdőn keresztül közelítjük meg Szelicsét, majd a csürülyei ereszkedő után Magyarpeterd fele vesszük az irányt. A körtúránk összesen 67 km-t tett ki: Tordatúrt keresztezve másztunk fel Ajtonig, majd Györgyfalvát magunk mögött hagyva ereszkedtünk vissza a városba. Aki Kolozsvár környékén akar biciklizni, annak mindenképpen meg kell másznia legalább egy-két dombot, de a kihívást jelentő emelkedők mellett bőven volt alkalmunk megcsodálni az őszi tájat, és időnként az érintett falvak lakóinak életébe is belesni picit.
Kirándulásunk két alapemberével, Visky Péterrel és Szilágyi Kispista Ágotával beszélgetünk élményeikről, majd Muresan Alice-t kérdezzük, aki úgymond újoncként csatlakozott csapatunkhoz; számára ez a kirándulás volt az első hosszabb, amit biciklivel tett meg, így bőven van miről mesélnie.
A biciklizésben talán az a legkülönlegesebb, hogy míg autóval elsuhanunk egyik-másik település, az emberek mellett, biciklin tekerve van időnk körülnézni, megfigyelni a tájat, szóba elegyedni az utunkba kerülővel. Túránk során egy szakaszon remek rálátásunk volt például a Tordai-hasadékra, Magyarpeterden egy pihenő alkalmával pedig almával kínáltak teljesen ismeretlen helyiek.
De azt is megfigyelhettünk, hogyan épül-szépül, vagy éppen néptelenedik el egyik-másik falu. És akaratlanul is feltevődött a kérdés: hogyan változtatja meg a nagyváros a környező falvak életét? Áldás, vagy pedig átok a város azok számára, akik 30-40 km-re laknak egy olyan növekvő monstrumtól, mint Kolozsvár?
Nemrég jelent meg az Erdélystat.ro statisztikai portál elemzése, amelyben az országon belüli lakhelyváltoztatást méri. Ennek alapján Románia minden hetedik-nyolcadik lakosa lakhelyet változtatott 2012 és 2019 között. Erdélyben Temes és Kolozs megye a két fő befogadó vidék. Az elemzés szerint a fő bevándorlási célpontok a nagyvárosi vonzáskörzetben levő települések voltak. Mennyiben vonja maga után egy falu fejlődését a közelében lévő nagyváros növekedése? Milyen mértékben befolyásolja a környező falvak életét a közelükben lévő nagyváros? Pásztor Gyöngyi településszociológussal beszélgettünk.
Szerkesztő: Kristály Bea
Képek: Ágota SzK, Rudolf Eszter
Szerkesztő: kristalybea, 2021 október 20, 14:12