Változóban a szülőföld- és hazafogalom, valamint az állampolgárság megítélése az erdélyi magyarság körében
Nemzeti identitás és Magyarországgal való viszony az erdélyi magyarok körében 2021 – ez volt a témája a Bálványos Intézet legújabb kutatásának, amelynek eredményeit ma ismertették Kolozsváron.
A Bálványos Intézet nemzeti identitással kapcsolatos adatfelvételére 2021. júliusában került sor 1218 fős erdélyi magyarokra reprezentatív mintán. Az adatfelvételt Transylvania Inquiry közvéleménykutató cég végezte. A kérdőíves vizsgálat célja a romániai magyarok identitás-struktúrájának és nemzetkoncepciójának, valamint Magyarországgal való viszonyának vizsgálata volt.
Az eredményeket az MTA Kisebbségkutató Intézet 2007-es és 2010-es, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2013-as, a Kvantum Research 2016-as és a Bálványos Intézet 2019-es, hasonló tematikájú vizsgálataihoz hasonlították a kutatás során.
Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója szerint az egyik fontos változás, hogy: „Úgy tűnik, bővül azoknak az aránya, akik szerint az igazi magyarságnak a magyar állampolgárság megléte is egy eleme. Ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy az erdélyi magyarok fele elfogadja a magyar kormány által kínált össznemzeti narratívát.”
A másik fontos változás a szülőföld- és a hazafogalom alakulásához kötődik: a transzilvanizmus stagnál, erősödnek a kisebb regionális mozgalmak.
További részletek az interjúban.
Riporter Birtalan Albert.
Szerkesztő: kristalybea, 2021 november 10, 16:22