EJEB: a restitúció nem működik megfelelően

Van természetbeni visszaszolgáltatás is, van kártérítés is, de a zöme elutasító döntés – mondja Laczikó Enikő, aki szerint még körülbelül két év kell ahhoz, hogy az történelmi egyházak minden visszaigénylési ügyét elbírálják.

Fotó: Gábor Lajos

A Restitúciós Bizottság tagját annak kapcsán kerestük meg, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a romániai kommunista rezsim alatt államosított ingatlanok visszaszolgáltatási mechanizmusa nem megfelelő és továbbra sem működőképes. Az EJEB azoknak a magánszemélyeknek adott igazat, akik visszaigényelték a kommunizmus idején elkobzott ingatlanjukat, de jogerős bírósági döntéssel a kezükben sem kapták vissza tulajdonukat, vagy nem kapták meg a kártérítést.

A restitúciós bizottság döntéseit, amennyiben a visszaigénylést elutasítják, nagyon sok esetben bíróságon támadják meg a kárvallottak a bíróság döntései pedig nagyon változóak, hol ennek, hol annak adnak igazat. De amennyiben van bírósági döntés, bármi legyen is az, azt a restitúciós bizottság késedelem nélkül gyakorlatba ülteti. Csakhogy ez sokszor, amennyiben kártérítésről van szó, átkerül a kártérítési bizottsághoz, ami már egy másik történet.

A visszaszolgáltatás ütemével vagy a megítélt kártérítéssel elégedetlen magánszemélyeknek lehet jó hír, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint „a bírósági végzések betartásának tartós elmulasztása és hatékony jogorvoslat hiánya túlzott egyéni terhet rótt a felperesekre”, azért a panaszosok javára egyénenként 10 ezer euró kártérítést ítélt meg. Felhívta emellett a figyelmet, hogy Romániának továbbra is erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy jogszabályait és gyakorlatát összhangba hozza az strasbourgi bíróság következtetéseivel.

Romániát a strasbourgi testület 2010-ben szólította fel, hogy tegye hatékonnyá az államosított ingatlanokkal kapcsolatos jogorvoslati rendszerét, miután több ezer – a visszaszolgáltatás ütemével és a megítélt kárpótlással elégedetlen – panaszos perelte be a strasbourgi bíróságon. Az ennek nyomán megszületett új jogorvoslati törvény 2013-ban lépett hatályba. A bíróság azonban most úgy ítélte meg, hogy „a mechanizmus továbbra sem eléggé működőképes és homogén”.

Az ügyben 2017-ben további 53 romániai állampolgár fordult a bírósághoz, akik mindannyian jogerős ítéletet kaptak a javukra, amelyben a tulajdonjog kiadását, vagy kártérítés fizetését rendelték el. Ennek ellenére a felperesek egyike sem kapta vissza jogos tulajdonát, vagy nem kaptak megfelelő kártérítést – ítélte meg a testület.

Szilágyi Szabolcs összeállítása

Szerkesztő: kristalybea, 2022 november 10, 12:55