Élő Kolozsvári Rádió

Miért vagyunk ekkora barmok mi, szülők?*

Olvasom egy szászfenesi Facebook-csoportban, hogy egy anyuka az elsős gyereke mellé keres matektanárt. Ízleljük egy kicsit ezt a gondolatot: egy elsős gyerek mellé. Magántanárt. Aki segít neki a három plusz hat kiszámításában.

Miért vagyunk ekkora barmok mi, szülők?*
2024 szeptember 18, 13:33

A tanév kezdete kiváló időszak arra, hogy a szülők harakirit kövessenek el, amiért már megint semmi nem változott a tanügyi rendszer tekintetében; továbbra is minden fontos, kivéve a gyerek. Továbbra is a gyerekek legalább annyi időt töltenek az iskolában, majd órák után tanuláshoz köthető tevékenységgel, amennyit egy felnőtt ember a munkahelyén tölt. Mi, szülők, dühöngünk egy sort, aztán megszokjuk, valahogy kihúzzuk a következő nyárig, aztán a nagyvakáció után, szeptemberben, kezdődik minden elölről.

Én és még sokan mások a döntéshozókra borulunk ki. Próbáljuk menteni a felelősség alól a pedagógusokat, arra hivatkozva, hogy számukra is meghatároznak egy keretet, amelyen belül nagyon kevés szabad kezük van. Szidjuk tehát a törvényhozókat és a minisztériumot, amiért évtizedes távlatban reformnak nevezett toldozást és foldozást végeznek, amely során egy cseppet sem csökken a gyerekek terhelése. Továbbra is az cél, hogy ledarálják a tananyagot, nem az, hogy a gyerekeket tanulni, gondolkodni, alkalmazkodni, boldogulni tanítsák. Időnként egy-egy szülő kiborul a közösségi hálók nyilvánossága előtt, százasával jönnek a támogató hozzászólások, ezresével a lájkok. A vezércikkek, véleményanyagok is egymást érik a sajtóban, óriási a megosztások száma. Az sem ritka, hogy maguk a döntéshozók háborognak a rendszer hibái miatt, de természetesen minden marad a régiben.

A minap tudatosodott bennem, hogy a nagybetűs BUKARESTTEL való hadakozás közben megfeledkezünk arról, hogy mekkora barmok tudunk lenni mi, a szülők is. Olvasom egy szászfenesi Facebook-csoportban, hogy egy anyuka az elsős gyereke mellé keres matektanárt. Ízleljük egy kicsit ezt a gondolatot: egy elsős gyerek mellé. Magántanárt. Aki segít neki a három plusz hat kiszámításában. Borzalmas. És nemcsak azért borzalmas, mert minden bizonnyal szegény gyerek olyan házit kap, amit csak segítséggel tud megoldani, hanem azért, mert egy szülő úgy gondolja: a 6-7 éves gyerekének nem elég az iskolában eltöltött napi 4-5 óra ahhoz, hogy egyedül, esetleg egy kis szülői irányítással össze tudja adni a hármat a hattal. Hova fog jutni ez a gyermek, ha már elsőben magánóráztatják. Eljut a nyolcadik osztályba, ahol már naponta 7-8 órát ül az iskolában, reggel 8-tól 3-ig, vagy 4-ig, aztán magánóra románból, magyarból és matekből, mert hát közeledik a kápácsitáté, magánóra angolból, hiszen idegen nyelv nélkül ma már sehova nem alkalmaznak, majd pár óra házifeladatozás, és már be is lehet hullni az ágyba meghalni. Mi, szülők, azzal a nemes céllal, hogy mindent megadjunk a gyermeknek a boldoguláshoz, nem vesszük észre, hogy trappára tesszük őket. Ha meghalljuk, hogy valamelyik osztálytárs jár magánórára, mi is rögtön szerzünk segítséget, nehogy lemaradjon a drága. Inkább feláldozzuk a gyerek kedvenc sportját, háttérbe szorítjuk a hobbiját, korlátozzuk a barátokkal töltött időt, csak azért, hogy a szerencsétlen tanulhasson.

A tanügyi rendszer ráállítja gyerekeinket a kifasírozás útjára, mi szülők pedig kiállunk mellette. Na, nem a gyerek mellett. A rendszer mellett. Találkozunk jövőre ugyanitt, megállapítjuk, hogy megint nem változott semmi, és ahol ugyanezeket a gondolatokat megfogalmazom, talán más szavakat használva.

*”Akinek nem inge, ne vegye magára, de akinek inge, öltözködjön már fel.”

Elveszik a mobilokat? 😭🤬😤🤐😰
Kanapéfilozófia szerda, 2024 szeptember 42024 szeptember 4, 13:15

Elveszik a mobilokat? 😭🤬😤🤐😰

Felkavarta az iskolakezdés előtti állóvizet a hír, miszerint betiltják a mobiltelefonok használatát az iskolákban, vagyis érkezéskor...

Elveszik a mobilokat? 😭🤬😤🤐😰
Miért nem nézhetem a paralimpiát?
Kanapéfilozófia kedd, 2024 szeptember 32024 szeptember 3, 13:17

Miért nem nézhetem a paralimpiát?

16 sportcsatorna műsorát követhetem az otthoni tévémen, de napok óta hiába kattintgatok egyikről a másikra, a paralimpiának se híre, se...

Miért nem nézhetem a paralimpiát?
Itt van az ősz, itt van újra
Kanapéfilozófia hétfő, 2024 szeptember 22024 szeptember 2, 12:08

Itt van az ősz, itt van újra

Itt van az ősz, itt van újra/S szép, mint mindig énnekem – fogalmazódott meg a gondolat egykoron Petőfi Sándorban, s skandálta utána...

Itt van az ősz, itt van újra
Ismeretlen ismerőseink: magyarnapos vásárosok a Farkas utcából
Kanapéfilozófia csütörtök, 2024 augusztus 292024 augusztus 29, 12:37

Ismeretlen ismerőseink: magyarnapos vásárosok a Farkas utcából

A vásárosokkal beszélgetve sok minden szóba kerül a pezsgő Farkas utcában: hogy mit hoztak magukkal, honnan vannak, és egyáltalán, az...

Ismeretlen ismerőseink: magyarnapos vásárosok a Farkas utcából
Kanapéfilozófia csütörtök, 2024 augusztus 222024 augusztus 22, 07:49

Jelszó: nemjónekünkamagány

Járványként terjed a magány. Négy felnőttből egy magányosnak vagy nagyon egyedül érzi magát, egy 2023. novemberében 142 országban...

Jelszó: nemjónekünkamagány
Kanapéfilozófia szerda, 2024 augusztus 212024 augusztus 21, 14:39

Köszönet és hála

Kolozsváron az év minden napjára jut egy kulturális esemény, vagy valami érdekes, izgalmas rendezvény. Nagynevű állami intézmények,...

Köszönet és hála
Kanapéfilozófia hétfő, 2024 augusztus 192024 augusztus 19, 13:33

Normalizáljuk a mindennapi életet!

Sokszor gyűjtök ötleteket a mindennapi főzésekhez a közösségi médiából. Ha látok egy jó, viszonylag gyorsan elkészíthető, vagy...

Normalizáljuk a mindennapi életet!
Kanapéfilozófia csütörtök, 2024 augusztus 152024 augusztus 15, 13:35

Ismeretlen ismerősünk: a hóstáti Kun Mihály

Hóstátiak ma már kevesen árulnak a Széchenyi téri piacon, de azért árulnak! Egyikük Kun Mihály, akivel már régóta tervezzük a...

Ismeretlen ismerősünk: a hóstáti Kun Mihály