Most akkor mit is jelent az, hogy „szuverenista”?
Szociológussal és politológussal járjuk körül, mit is jelent a szuverenizmus, és milyen értelemben használja ezt a fogalmat a magát szuverenistának tekintő politikai oldal.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2025 január 30, 18:17
Elveszett szuverenitás. Ezt a szópárt gyakran hallhattuk elsősorban azoktól a politikai szereplőktől, akik az elmúlt években szereztek maguknak népszerűséget.
A politikatudomány szerint a szuverenitás függetlenséget jelent. Azt hogy egy állam képes a hatalom önálló gyakorlására. Románia is ilyen országnak számít, mégis egyes politikusok szerint az ország feladta szuverenitását, és ezt az okot nevezik meg Románia számos problémájának a hátterében. A Kolozsvári Rádiónak szociológus és politológus is nyilatkozott arról, hogy mit is jelent a szuverenizmus és milyen értelemben használja ezt a fogalmat a magát szuverenistának tekintő politikai oldal.
„Románia szuverén szabad és egységes kell legyen” – ezzel kampányolt tavaly novemberben George Simion, az AUR vezetője Gyulafehérváron. „Ez a függetlenség és szuverenitás elveszett.” Ezt már az SOS párt vezetője, Diana Sosoaca hangoztatta még tavaly augusztusban. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte az Európai Unió direktívái korlátozzák a tagállamok alkotmányát. Calin Georgescu is többször kifejtette már nézeteit a szuverenizmussal kapcsolatban. Egyszer arról beszélt, hogy a harc ma a szuverenizmus és a globalizmus között zajlik.
Elsősorban ezek a politikai vezetők azok, akik magukat előszeretettel nevezik szuveranistáknak, avagy a szuverenista oldalnak. De mit is jelent ez a fogalom, és milyen értelemben használják a már hallott politikusok?
Illyés Gergely politikai elemző: 2Az állami szuverenitás azt jelenti, hogy egy állam rendelkezik önmagával tulajdonképpen, tehát döntési képessége van a teljes spektrumban, tehát nincsen alárendelve senkinek és semminek. a vesztfáliai szerződés óta ismerik azt el, hogy minden államnak önálló szuverenitása van, tehát rendelkezik a saját területével, lakosságával, satöbbi, satöbbi. Ahogy ma politikai értelemben használják ezt a fogalmat, ugye az ettől már elválik, az egy telj esen más kérdés, de alapvetően, amikor szuverenitásról beszélünk, akkor az önrendelkezés jogáról beszélünk.”
„A szuverenista pártok, az AUR, az SOS és a POT.” Így hangzik el gyakran hírműsorokban és a sajtóban is így olvashatunk ezekről a pártokról, mint szuverenisták. Illyés Gergely szerint ezt a kifejezést a pártok maguk vették fel, ehhez a fogalomhoz ugyanis értéket társít egy átlagszavazó.
„Ez egy olyan politikai címke, amit ők maguk aggattak magukra, és ez pontosan annyit jelent, mint amennyit bárki belelát. Ez ugyanolyan, mintha azt mondja magáról egy párt, hogy jobboldali, akkor azért nagyon sokan, nagyon sokféle dolgot értünk ez alatt, hogy jobboldali, vagy baloldali, vagy szocialista, vagy bármi ilyesmi. Ez a szuverenista, ez most egy ilyen jelző lett, és ugye Európában egyre népszerűbb, és nagyon sokan nevezik így magukat, európai államoknak a pártjai, és ez az én értelmezésemben az, hogy ők magukat ennek címkézik, az azt a törekvést jeleníti meg, hogy ezekhez a pártokhoz akarják magukat hasonlítani, és erre a most felszálló ágban levő vonulatra szeretnének ráakaszkodni. Ugye a szélsőjobb is hasonlóképpen ehhez egy politikai címke, hogyha viszont nekik a céljuk a szavazatmaximalizálás, és nyilván ez a céljuk, akkor szélsőjobboldalinak nevezni valamit, az alapvetően már csökkentené is az esélyeit, főleg Romániában. Tehát azt gondolom, igen, hogy nekik az a céljuk, hogy ezt a címkét, ezt a jelzőt elkerüljék, és hogy a sajtó, meg a közbeszédben inkább ne így hivatkozzanak rájuk, hanem úgy, hogy szuverenisták, hiszen e z egy egyre elfogadottabb dolog. Ezért nagyon fontos az, hogy például a sajtó hogyan nevezi őket” – mondja a politológus.
A Kolozsvári Rádiónak nyilatkozó szociológus, Horváth István szerint ez a politikai tábor gyakran azt sugallja, hogy az ország problémái a szuverenizmus feladásából fakadnak, amelyet vissza kell szerezni.
„Pontosan itt van a rájátszás, mert az emberek tényleg azt hiszik, hogy másképp dönthettünk volna, másképp döntenénk, hogyha mi hoznánk meg a folyamatokat, akkor biztos, hogy az jobban felvállalható volna , dehogyis a globalizációban működtetett különböző rendszerek, amelyek muszáj, hogy globálisan működjenek, hisz egy globális járványt csakis egy globális koordinációval lehet jól leküzdeni, és nem egy különcködéssel. Ott játszanak rá, hogy tulajdonképpen elhitetik, hogy minden rossz, ami történik a világban, az azért történik, mert ez a fajta nem szuverén döntések érvényesülnek, és hogy a közösségünktől elveszik a döntést, és hogy tulajdonképpen mi másképp döntöttünk volna, tehát hogy a politika visszatért volna azokhoz, akiket képvisel, és itt van az elcsúsztatás ebben a szuverenizmusban” – mondta Horváth István.
A pártok kiemelik azokat a problémákat, amelyek a legtöbb embert érintik. Ígéreteket is tesznek arra, hogy visszaszerzik az ország önrendelkezését, és ezzel megoldják a felvetett problémákat. Ezek megvalósítási módjára azonban nem biztos, hogy van elképzelésük – részletezte Horváth István.
úgy tematizálják a különböző kérdéseket, hogy az minél nagyobb hallgatóság számára vonzó legyen, felkeltse az érdeklődést, olyan ígéreteket tesznek, amiket nem felt étlenül megvalósíthatóak, olyan politikai programot hir detnek meg, ami jól hangzik, és alapvetően ezért szavazzák meg, de hogy ennek mi a realitása, és mennyire megvalósítható, nem biztos, hogy minden esetben van mögötte egy ilyen típusú egyértelmű elképzelés arra, hogy milyen erőforrásból hogyan tudják megvalósítani.
A szuverenistaként emlegetett pártok között azonban nem feltétlenül van konszenzus arról, hogy mit kíván tőlük ez a fogalom. Az érdekek, a helyezkedés is befolyásolja, hogy egyes politikusok mit gondolnak szuverenizmus alatt.
Illyés Gergely: „Ők egyik héten a NATO-ból szeretnének kilépni, a másik héten újra szeretné tárgyalni a NATO-szerződést, ami jogilag nonszensz, a harmadik héten semmi baja nincs a NATO-val, tehát ezeket annyira nem is lehet, azt gondolom, szétszálazni. Számukra most a legfontosabb az a szavazatmaximalizálás. Ugye például az AUR számára az a legfontosabb, hogy elfogadott párttá váljon. Ők egyébként ezt elég jól megugrották, tehát azért mára már az egyik európai pártszövetségnek az alelnöke is lett a George Simion, és teljesen ebbe az áramlatba belesimultak. Ennek nyilvánvalóan azért az is volt az ára, hogy maga George Simion többször leszögezte, hogy ők EU-pártiak és NATO-pártiak, itt annyira nem is fontos az, hogy pontosan mit jelent a szuverenizmus, és ez milyen viszonyban van egy adott országnak a nemzetközi kötelezettségvállalásaival.”
A politikai elemző azt is kiemelte, hogy sok közvélemény-kutatás szerint a romániai lakosok többsége olyan vezetőket szeretne, akik jobban kiállnak az ország érdekeiért a NATO-ban vagy éppen az Európai Unióban. Az elemző szerint a szuverenistaként emlegetett pártok ebből az igényből táplálkoznak, ezért is láthatunk tőlük gyakran erős megnyilvánulásokat.
Birtalan Albert összeállítása