Kolozsvári Rádió – egy hangulat
A mi munkánkban, ha törik, ha szakad, egészkor pittyeg a pontos idő, és felkapcsolódik a piros égő, ami jelzi, hogy él a mikrofon, meg kell szólalni. És tulajdonképpen minket, a Kolozsvári Rádió munkatársait ez visz tovább, ez visz előre, ez lendít át a nehézségeken.

Szeretem a munkám. Szeretek a Kolozsvári Rádiónál dolgozni. És erre a múlt héten igazán büszke voltam, ugyanis bemutattuk a nagyközönségnek az Itt Kolozsvár, a Kolozsvári Rádió 70 éve című dokumentumfilmet. Természetesen, mint minden más tevékenységi területen, a munka nagyobb része nem az ünnepről szól, hanem a szürke hétköznapokról. Azokról a napokról, amikor ha van kedved, ha nincs, ha jól vagy, ha nem, kell menni, és el kell végezni a feladatot. Gyakran jönnek nehézségek, váratlan problémák, ilyen-olyan gondok, amelyeket meg kell oldani, és kell menni előre.
A mi munkánkban, ha törik, ha szakad, egészkor pittyeg a pontos idő, és felkapcsolódik a piros égő, ami jelzi, hogy él a mikrofon, meg kell szólalni. És tulajdonképpen minket, a Kolozsvári Rádió munkatársait ez visz tovább, ez visz előre, ez lendít át a nehézségeken. Az a tény, hogy annak ellenére, hogy csak a stúdió falait látjuk, tudjuk, hogy a vonal másik felén, a rádiókészülékek előtt, az autóban, otthon, a munkahelyen ott vannak a hallgatóink. Úgy is fogalmazhatnék, hogy tudjuk és érezzük, mert az a rengeteg visszajelzés, ami az idők során eljut hozzánk, megerősíti abbéli hitünket, hogy a munkánknak van értelme.
Tudjuk és érezzük, hogy ebben az információs zűrzavarban, ami mindannyiunkat körbevesz, és amely az elmúlt évtizedekben egyre erősödő tendenciát mutat, kell egy kiszámítható és biztos pont. Szeretnénk az hinni, hogy mi, a Kolozsvári Rádió egy ilyen pont vagyunk. A szerkesztőségben folyamatosan arra törekszünk, hogy azok az információk, adatok, gondolatok, amelyek elhangzanak a frekvenciáinkon, azok hitelesek legyenek, ellenőrzöttek legyenek, megbízhatóak legyenek. És mindezt úgy, hogy amennyire lehet, kerüljük a szenzációhajhász megközelítést, és betartjuk a közszolgálati rádiózás elsődleges elvárását, hogy tájékoztassunk, szórakoztassunk és neveljünk. 71 éve tesszük ezt mi és elődjeink, nem csoda tehát, hogy a Kolozsvári Rádió mára egy márka, egy ismert és elismert brand, amely meghatározó tud lenni a médiapiacon.
A múlt heti filmbemutatón felszólalt a rádió egy korábbi munkatársa, aki a kilencvenes években 7 éven keresztül dolgozott a Donát úti stúdióban. Kelemen Hunorról van szó, aki elmondta, hogy a Kolozsvári Rádiót a hangulatáról is fel tudja ismerni. Ha például beül valakinek az autójába, és nem tudja, hogy milyen rádió szól, a Kolozsvári Rádiót felismeri a hangulatáról. Nem csak a műsorvezető ismerős hangjáról, nem csak a zenei válogatásról, nem csak a feldolgozott témák milyenségéről, hanem a hangulatról. Jó érzés volt ezt így megfogalmazva hallani.
A következő időszakban arra törekedünk, hogy a helyenként megható, helyenként szórakoztató, helyenként tájékoztatást nyújtó dokumentumfilmet különböző tévékben bemutassuk. Ha tehetik, nézzék meg. Mi addig is dolgozunk a következő 70 éven.