Hétköznapi hódságok
A hód egykor tájainkon is mindennapi állatnak számított. A mértéktelen vadászat miatt azonban a XIX. század első felére gyakorlatilag eltűnt. Akárcsak Európa nagy részéből. Bő két évtizede „repatriált”, miután a kontinens számos országához hasonlóan, hozzánk is visszatelepítették.
fotó: Juhász Erika
A hódról feltételes reflexként gátak jutnak eszünkbe, nomeg a fatörzsek elrágásában kulcsszerepet játszó, impozáns, sárga metszőfogak, lásd még a klasszikus, székely tájszólásra szabott viccet is: „Főd körű káring, oszt áááákkora fogai vannak… Mi a?” Válasz: „Műhód!”
Visszatérve a vízben otthonosan úszkáló, földön sután totyogó példányokra: sokan azt hiszik, ha már ennyire vízhez köti életmódja, biztosan halat eszik! Hát nem, de hogy indulásból pontosabb fogalmaink legyenek erről a lenyűgöző állatról, villámjellemzéssel kezdünk témánknak. Aki segítségünkre volt ebben, az pedig Hegyeli Zsolt, a Milvus Csoport emlősszakértője.
NYITÁNY
A hód az északi félteke legnagyobb termetű rágcsálója, rendkívül tehetséges „környezetmérnök”, aki tesz arról, hogy lakóhelyének adottságait szükségleteihez idomítsa.
„Lehet ezt olvasni helyenként, hogy a kanadai hód a nagyobb gátépítő és az eurázsiai nem igazán. De ezt azért cáfolni látszanak a hazai adatok […]: a kisebb patakokban, a kisebb folyóvizekben, ahol nem elég nagy a víz mélysége, ott egészen gyakran gátakat épít”
https://youtu.be/yJjaQExOPPY
HÓDMÚLT ÉS HÓDJELEN – A „NAGY VISSZATÉRÉS”
„Erdélyben főként őslénytani leletek, régészeti leletekben talált hódcsontok vagy helynevek alapján következtetünk az egykori elterjedésére. Pontos adataink arról, hogy mikor és meddig élt itt stabil vagy „erős” hódállomány, sajnos nincsenek. Említettem a helységneveket, Erdély- és Partium-szerte nagyjából 20 ilyen helységnevet azonosítottak, ami valamilyen módon hódokra utal, a régészeti leletekről talán érdemes elmondani azt, hogy már a neolitikumban, tehát olyan 7.000-10.000 évvel ezelőtt bizonyítottan a mai Erdély területén élő ember már vadászott a hódra”
KOSZT ÉS KÉGLI
„Kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyaszt, tavasztól őszig elsősorban lágyszárú növényekkel táplálkozik a hód, több mint 300 fajt azonosítottak Európa-szerte, amit fogyasztani szokott, a hideg időszakban viszont, ősztől elsősorban a fásszárú növények képezik a tápláléka alapját.”
„Itt jártam”
CSALÁD
A hód életre választ párt magának, rágcsálóviszonylatban eléggé egyedülállóan, monogám. A kotorék vagy vár több nemzedéknek szolgál otthonul, a fiatalok akár három éves korukig is szüleikkel, kisebb testvéreikkel közös „háztartásban” élnek.
HÓDMINDENNAPOK
„A hód elsősorban éjszaka aktív. Ez területenként változhat és nagyban függ a zavarástól, ragadozók, ember jelenlététől. Általában szürkület idején kezdenek aktívabbak lenni, ilyenkor van egy aktivtási csúcsuk, ami aztán az éjszaka közepén alábbhagy, majd megint van egy csúcs később, a hajnali, kora reggeli órákban.”
CSATORNAPROJEKTEK SAJÁT REZSIBEN
A hódok a vízben érzik magukat igazán elemükben, illetve biztonságban. Ezért szükség esetén önerőből gondoskodnak területük távolabbi részeinek elérhetőbbé tételéről. Mégpedig vízi úton. Vagyis csatornát ásnak a szükséges távon. Gigászi befektetésnek tűnik, de állnak – vagyis inkább ásnak – elébe. Kitartóan, szorgosan. Az eredmény egyszerre lenyűgöző és meghökkentő…
HÓD ÉS EMBER – PATTOGÓ SZIKRÁK
A hód igen alkalmazkodóképes valaki. Ha a helyzet úgy hozza, kreatívan ki tudja használni az ember-alakította környezet előnyeit is. Ami a kétlábú szomszédot illeti, az bizony gyakran nem díjaz egy gátat a legelője, földje határában, különös tekintettel az esetleg víz alá kerülő területre. De a körberágott fák sem aratnak mindig tetszést.
Hódgáton felgyűlt szemét
ÁLLOMÁNYDINAMIKA ISMERETLENEKKEL – EPILÓGUS
Hogy mivé fejlődött a két évtizede Bajorországból „importált” hódjaink indulóállománya, arról nem sokat tudunk. Hogy terjeszkedtek és gyarapodnak, az elvileg és átlagban látszik. Az egyes állatok mozgásáról viszont keveset tudunk. A spontán térfoglalás irányairól, léptékéről is inkább intuitív módon alkothatunk képet. A „hódimidzs” pedig jócskán függ attól, kinek a véleményét kérdezzük éppen…
webcikk, interjú: Papp-Zakor András
Szerkesztő: Papp-Zakor András, 2021 március 25, 23:15
