Sajtóklub: „Reggel a lovakat elvitték a háborúba”
Ludvig Daniellával új könyvéről és a Teleki-ikrek kalandos életéről beszélgetett Mihály István.
Reggel a lovakat elvitték a háborúba – Teleki Andor gróf 1913-1916 közti kamaszkori naplóját rendezte sajtó alá Ludvig Daniella televíziós szerkesztő, dokumentumfilmrendező, aki 1999-ig a Kolozsvári Televízió szerkesztője volt, később a Duna Televízió munkatársa, elsősorban dokumentumfilm-rendezőként ténykedett; több mint húsz éve Magyarországon él.
Az 1902-ben Kolozsváron született Teleki-ikrekről, az ő élettörténetüket bemutató dokumentumfilmről (Démonok tánca), illetve a korábbi, 2018-ban megjelent kötetről (Erdélyi odisszeia), valamint Teleki Andor Naplójának kalandos sorsáról is beszélgettünk. Az új könyv múlt hét közepén az Erdélyi Szalon Könyvkiadó gondozásában jelent meg Magyarországon.
“1914. 08. 26., szerda: A nagy világesemények folytán ismét kezembe ragadom a tollat, hogy megírjam mi minden történt amióta Velencéből eljöttünk. Éppen egy hónapra a merénylet után kiütött a Szerb háború. Németország minden erőlködése dacára nem tudta az Oroszt semlegességre bírni és így közöttük kiütött a háború. Később a Német az Angolt kérte fel a Franciákkal és a Belgákkal együtt, hogy tartsák meg semlegességüket. A perfidus, álnok Anglia nemhogy semlegességét megtartotta volna, hanem még a franciákat is bujtogatta, hogy ne tartsák meg semlegességüket Németországgal szemben. Így aztán Anglia és Franciaország hadüzenete után kiütött a világháború. A szerbeknek tulajdonképpen azért izentük meg a háborút, mivel a demarchot nem fogadták el, ami abból állott, hogy a gyilkosokat büntessék meg, akik a trónörökös pár meggyilkoltatását szervezték. Jelenben nagyban folyik a háború, derék katonáink vitézül harcolnak a szerbek ellen.”
A kötet címlapján Ludvig Daniella szerepel szerzőként, hiszen a könyv nem csak a naplót tartalmazza, hanem a Telekiek történetét, több száz jegyzetet, kommentárt, magyarázatot, továbbá mintegy kétszáz fotót is. A tizenéves kamasz szemén keresztül ismerjük meg a “boldog békeidőket” és az első világháború első éveinek Kolozsvárját, a Teleki család és az ikrek mindennapjait, bepillantást nyerünk a gyors ütemben fejlődő város életébe, melyet az elemző kommentárok helyeznek történelmi kontextusba, “látnak el” pontos adatokkal.
“1902-ben Kolozsvár az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legdinamikusabban fejlődő városa volt, Erdélyben központi szerepet töltött be, magyarországi viszonylatban pedig – legalábbis, ami a közegészségügyi ellátást illeti – Budapestet követte a sorban. A vasút által Európa vérkeringésébe is bekapcsolódott. Új pályaudvaráról naponta három személy- és két gyorsvonat indult Nagyvárad irányába négy-, illetve háromórás menetidővel. A város még gáz- és légszeszvilágítást használt, de volt már vízvezeték-hálózata, és a csatornaépítés is folyamatosan zajlott. A főtéri házak előtt az emberek öt méter széles aszfaltozott járdán korzóztak, otthonukban pedig 1892 óta távbeszélő, azaz telefon működött. 1902. szeptember 11-én, az ikrek születésének napján már javában zajlottak a főtéri munkálatok az október 12-i szoboravatáshoz. Fadrusz János Mátyás király bronzba öntött lovasszobrának leleplezésére készülődtek… A város a századfordulón tetszetős épületekkel gazdagodott, és fejlődött ipara, kereskedelme is… 1906-ban bevezették a villanyvilágítást, 218 utcában 1416 villanyégőt használtak. Két év múlva már tizenkét bank és két takarékpénztár működött, öt posta-, öt távíró- és négy távbeszélő-hivatala volt… 1910-ben 60808 lakosából 50704 magyar, 7562 román, 1676 német nemzetiségű volt. 1913-ban, amikor gróf Teleki Andor 11 évesen a római katolikus főgimnázium I. osztályos diákjaként naplóírásba kezdett, Kolozsváron hét hírlap jelent meg, tíz szálloda, öt mozi működött.”
Ludvig Daniella reméli, hogy az idei Kolozsvári Magyar Napokon, valamikor augusztusban sikerül erdélyi olvasóival is találkozni és méltó körülmények közt bemutatni ezt a rendhagyó könyvet, melynek – ezt is elárulta – folytatása is lesz, hiszen a Telekiek életéről, politikai, közéleti tevékenységéről és magánéletéről rendkívül gazdag levéltári anyag áll rendelkezésre, amely további – hiánypótló – kutatást igényel, ezt pedig Daniella szívügyének érzi.
A lejátszóra kattintva a június 14-i, hétfő délutáni élő műsor szerkesztett, rövidített változatát hallgathatják meg.
Szerkesztő-házigazda: Mihály István
Szerkesztő: mihaly.istvan, 2021 június 15, 11:26 / actualizat: 2021 június 28, 22:21