A háború az energiát és a gabonát is tovább drágítja
A háború miatt tovább drágult a gabona és az energia ára – mutat rá friss helyzetelemzésében a Nemzetközi Valutaalap.
Az IMF szerint az Oroszország elleni szankcióknak vannak és lesznek a világgazdaságra nézve is fájdalmas tovagyűrűző hatásai, ez pedig további drágulásokat von maga után. Azt ajánlja, hogy a nemzeti kormányok minél hamarabb intézkedjenek, hogy megvédjék a szegényebb háztartásokat a háború okozta gazdasági hatásoktól.
A Pénzcsinálók gazdasági portál szerkesztőjét, Kicsid Attilát kérdeztük. A beszélgetés a lejátszóra kattintva meghallgatható, illetve alább elolvasható.
Kicsid Attila: Egyelőre még nagyon nehéz megmondani, hogy milyen konkrét gazdasági hatásai lehetnek az Ukrajnában zajló háborúnak. Főleg azért, mert a kilátások akár napról napra is változhatnak, éppen attól függően, hogy miként eszkalálódik ez a katonai konfliktus, illetve erre mit lépnek a nyugati országok. Gondolok itt arra, hogy milyen újabb szankciókat vezetnek be.
A Nemzetközi Valutaalap volt az egyik olyan szervezet, amely rövidebb elemzést, vagy helyzetértékelést tett közzé, amely kimondottan a világgazdaság helyzetével foglalkozik, tehát nem igazán az országokat vették górcső alá, hanem a világgazdaságra helyeződő nyomást vizsgálták. Ebben a jelentésben az IMF szakértői azt írták, hogy bár a helyzet továbbra is képlékeny, a gazdasági következmények már most is nagyon súlyosak. Az Oroszországra kivetett szankcióknak pedig lesznek bizonyos fájdalmas tovagyűrűző hatásai, amelyek más országokat is érinteni fognak.
Az egyik ilyen, hogy a háború miatt több alapvető terméknek az ára is megemelkedett. Például a gabonáé és az energiáé. Az energiát nem is kell különösen magyarázni, hiszen Oroszország a világ egyik legjelentősebb földgázkitermelője, de azt talán már kevésbé köztudott, hogy az orosz és az ukrán gabonatermelés rendkívül nagy szeletét teszi ki a globális gabonatermelésnek. Az IMF szerint ezek a drágulások tovább fogják erősíteni a globálisan tapasztalt inflációt, hiszen Romániában is már egy ideje arról beszélünk, hogy magas az infláció, de ez egy globális jelenség. Gyakorlatilag a világ számos országa megküzd ezzel a helyzettel.
Az IMF szakértői attól is tartanak, hogy ennek az ársokknak leginkább a szegényebb háztartások fogják megérezni a hatását, ahol a kiadások nagyobb részét teszik ki az ételre és energiára fordított költségek, tehát, hogy fűtésre vagy éppen az áramra fordított kiadások nagyobb részét teszik ki a kiadásoknak. Emiatt az IMF meg is fogalmaz egy tanácsot: azt írják, hogy az országok hatóságainak nagyon észnél kell lenni, hogy időben be tudjanak vezetni olyan intézkedéseket, amik megvédik a kiszolgáltatottabb háztartásokat. Ez amolyan szakmai tanács is a kormányoknak, hogy ez egy olyan időszak, amikor mindenképpen be kell valahogyan avatkozniuk annak érdekében, hogy megvédjék az alacsonyabb jövedelmű lakosságot a fegyveres konfliktus tovagyűrűző gazdasági hatásaitól.
Nagyon érdekes, hogy arra is kitér az IMF-jelentés, hogy Ukrajnának milyen sokba fog kerülni a háború utáni kilábalás. Megjegyzik azt is, hogy az infrastruktúra – értik ez alatt a reptereket, a kikötőket, az utakat – vagy rendkívüli mértékben megrongálódott, vagy a harcok során teljesen használhatatlanná vált. Ezeknek az újjáépítéseknek nyilván rendkívül magas lesz a költsége. Ez az infrastrukturális probléma rendkívüli mértékben meg is nehezítheti az ország gazdasági kilábalását. Éppen ezért tűnik fontos bejelentésnek, hogy az IMF igazgatótanácsa akár már a napokban tárgyalhat egy úgynevezett vészhelyzeti hitelkeretről, amit egyébként az ukrán kormány kérvényezett, és emellett egy készenléti hitelkeretről is; ezek ilyen több milliárd dolláros összegek. Itt még egyszer ki kell emelni, hogy hitelkeretekről beszélünk, de minden attól függ, hogy hogyan alakul ez a katonai konfliktus a következő időszakban.
Arra is rámutat az IMF, hogy az orosz központi bank ellen, valamint az egyes orosz bankok ellen bejelentett szankciók, például a SWIFT-rendszerről történő részleges leválasztás amellett, hogy elérték vagy elérik a céljukat, ahhoz is hozzá fog járulni, hogy az orosz vállalatok egyrészt nem fognak tudni fizetni az import termékekért és szolgáltatásokért, másrészt nagyon sok termékkategória esetében egyszerűen nem tudják megkapni a külföldre eladott termékek árát. Ebből a szempontból is bonyolult a világgazdaság helyzete, hiszen kiesik, vagy legalábbis nagyon akadozik egy fontos fogaskerék ebben az egészen bonyolult gépezetben, és ennek a hatásait egyelőre még mindig nagyon nehéz előre jelezni.
– Melyek azok az országok, amelyek leginkább kitettek, vagy leginkább függenek az orosz kereskedelmi kapcsolatoktól?
– Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnereinél olyan országokról beszéltünk, mint Németország, Hollandia vagy éppen az Egyesült Államok, és általában itt főleg nyersanyagokról van szó. Valószínűleg ez a helyzet azért lesz nagyon bonyolult, mert valószínűleg nem úgy kell elképzelni, hogy ezek az országok nagyon nagy bajba kerültek, hanem inkább az történik, hogy meg fogják próbálni máshonnan pótolni a kieső kereskedelmi tételeket, és ez valószínűleg nagy nyomást fog helyezni a különösen a nyersanyag árakra. Például a kőolaj mai ára már 120 dollár fölött van.
– És ha a nyersanyagárak növekednek, akkor tudjuk, hogy a hétköznapi termékek árában is vissza fog ez az emelkedés köszönni.
– Igen, különösen az olyan termékeknél, amelyeknek az előállítása rendkívül energiaintenzív. A földgázt nagyon sokszor használják a termelésben is. A legegyszerűbb példa, hogy a legtöbb pékség valószínűleg földgázzal süt kenyeret. A gabona, a nyersanyagok, az energiahordozók ára, az például valószínűleg a kenyérnek a drágulásához is fog vezetni, ami egy hétköznapi termék, mindenki vásárolja.
Riporter: Oborocea Mónika
Szerkesztő: kristalybea, 2022 március 7, 17:21