Winkler Gyula: az önbizalom szempontjából is fontos a népszámlálás
Ne az legyen a szórvány közösségek legfőbb jellemzője, hogy fogynak! Jó lenne, ha a népszámlálást követően kiderülne, hogy legalább lassítani sikerült ezt a fogyást.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő beszélt erről, amikor a népszámlálás szórvány-vonatkozásait taglalta. Szilágyi Szabolcs interjúja a lejátszóra kattintva meghallgatható, vagy alább szövegesen elolvasható.
Nagyon sokat hallunk arról, hogy az erdélyi magyarság szempontjából összességében nézve mekkora tétje van a népszámlálásnak. Ha egy picit lebontjuk, hogy néz ki ez például a szórvány szempontjából? Mit jelent a szórványnak az, hogy hányan is vagyunk?
– Én úgy vélem, hogy nagy a tét mindannyiunk számára, az egész közösség számára, és talán még élesebben érezzük azt, hogy milyen tét van, hogyha a szórványra gondolunk. Az egyháznak számít a gyülekezet tagszáma; kulturális szempontból, vagy az ifjúsági szervezetek, intézmények működésének szempontjából is a közösség a fontos. A létszám a mérvadó, az adminisztratív, a közigazgatási döntés szempontjából, és számít nekünk politikailag is, hiszen a szórványban mi olyan helyzetben vagyunk, hogy nagyon gyakran átnézhetnek a fejünk fölött a politikai döntéshozók, merthogy nem sikerült bejutni a városi önkormányzatba, nem tudjuk elérni az 5 százalékot, nem vagyunk jelen a megyei önkormányzatokban. A közösség létszámával lehet érvelni, hogy nekünk is jogunk van a kulturális támogatásra, az egyházi támogatásra, az iskolafenntartásra. És nyilván az önbizalom szempontjából is nagyon fontos, hogyha fel tudjuk azt mutatni, hogy legalább lassítottuk a csökkenést a szórványban. Legalább nem az a legfőbb jellemzője a szórványközösségeknek, hogy fogynak, fogynak, fogynak. Ha szabad felhívást megfogalmazni, azt mondanám el, hogy május 15-ig önbevallással tudunk részt venni a népszámláláson. Tegyük ezt meg, ott vannak az önkéntesek, ott vannak az RMDSZ-szervezetek, ott vannak a partnerek, segítenek. Tegyük meg ezt, áldozzunk húsz percet erre, és ezzel segítettük a közösségünknek a jövőjét.
Hogyan látja, egy olyan vidéken például, mint Hunyad, az elmúlt harminc évben hogyan érthető tetten a magyarságnak a fogyása, a csökkenése, vagy ennek a tendenciának esetleg a lassulása? Hogyan lehet megtartani ott egy közösséget?
– Azt láthattuk, hogy sajnos minden népszámlálási évben drasztikus volt a csökkenés. Ennek sokrétű okai vannak, gazdasági okai, hagyományból fakadó és a közösség vagy a Hunyad megyének az ipari hátteréből fakadó okai. Nem Őszinte leszek: Dél-Erdélyben nem találtuk meg még igazán a közösség csökkenésének a megfékezési receptjét. De ha iskolába járunk, ha támogatjuk az egyházat, ha támogatjuk a kulturális tevékenységeket, és valahogyan sikerül a magyar sajtót juttatnunk a szórványban élőkhöz, akkor egészen biztosan sikerül a közösség életerejének a megtartása. És valamilyen módon én szerintem oda is el fogunk jutni, amikor az sikerülni fog, hogy a fiataljainkat ne engedjük már elmenni, vonzzuk őket, vagy tartsuk meg őket a szülőföldön, és szerintem konok helytállásra van szükség, folytonos munkára, erőfeszítésekre. Siránkozzunk kevesebbet, tegyünk többet, és ha lehet, mosolyogjunk gyakrabban.
Vegyes házasság esetén milyen nemzetiségű a gyermek?
– Erre sincs szabályszerű válasz. Attól függ, hogy milyen harmónia van a házasságban, milyen erőegyensúlyok alakulnak ki, és a szülők közül, vagy a két család közül ki tud vonzóbb lenni a gyermek számára. Van, amikor ezek a döntések nagyon kevesen múlnak; azon, hogy jó-e például a helyi magyar tagozat, vagy jobb-e a magyar óvoda, mint esetleg a többségi nyelvű óvoda. Most azért veszünk részt a magyar kormány által finanszírozott bölcsődeprogramban, mert lehet, hogy azon fog múlni esetleg, hogy sikerül egy bölcsődei helyet felajánlani a pici babának, és onnan indítja el magyarul az útját. De még egyszer azt kell mondanom, hogy általános válasz, általános recept nincs, hanem embere válogatja.
Szerkesztő: kristalybea, 2022 május 11, 16:34