Stealth vadászunk, „Dr. Bubó”
Nesztelenek, puhák, kerekdedek, de a zsákmányra szuroksötétben is csalhatatlan pontossággal csapnak le. Mitikus figurákként amúgy a bölcsesség jelképei. Cikkünkben a baglyokról lesz szó, a Daróczi J. Szilárd vadgazda mérnökkel, a Milvus csoport ragadozómadár szakértőjével készült interjú alapján.
PIHE-PUHA VADÁSZ, ATYÁS BÖLCS MEGJELENÉSSEL
Aligha akad népszerűbb madarunk a bagolynál…Elég ha a nehéz szavakat használó Bagolyra, a Százholdas pagony mindentudó bölcsére, Dr. Bubóra vagy Hú-ra, a millió otthonos hangulatot árasztó baglyos csészére, dísztárgyra, bizsura gondolunk. Mind-mind arról tanúskodnak, hogy sztáradottságokkal rendelkező madárról van szó, aki valamiért nagyon „bejön” nekünk, embereknek. Persze sokkal inkább imaginárius adottságokkal, semmint valódi készségeivel, bár utóbbiak egészen különlegesek, semmivel nem méltatlanabbak figyelmünkre, kíváncsiságunkra, mint a képzeletünk-szülte bumfordi, oxfordi műveltségű, antropomorf szárnyas tudós. De lássuk, hogy a méretben és küllemben amúgy változatos család mely tagjai honosak felénk?
Daróczi J. Szilárd:
FELSZERELTSÉG – CÉLIRÁNYOS EXTRÁK
Ha véletlenül éppen zongora nélkül indultunk lesre, nyugodjunk bele, hogy A bagoly vadászata című produkció némafilm marad! Még az áldozatnak sincs ideje megszólalni általában…Akit amúgy baglyunk – tartozzék a család bármely ágához – félelmetes biztonsággal „kiszúr”, akár szuroksötétben vagy hó alatt is!
LAKHATÁSI PREFERENCIÁK ÉS TERRITORIALITÁS
Hogy fest baglyaink élettér-preferenciája? Mennyire alkalmazkodóképesek? Ezek nyilván fontos kérdések, végső soron a demográfiai dinamika szempontjából is. Akárcsak az egyébként más madaraknál is szokványos, idényalapú szelektív territorialitás.
A BOLYGÓ HOLLANDI NEM BAGOLY VOLT
Ha a nagy földrajzi felfedezések a baglyokon múltak volna, Afrika, Amerika, India, Kína és a többi egzotikus táj alkalmasint még a fehér folt állapotáig sem jutott volna el a térképen. Mármint a mieinken, természetesen. Hacsak a füleskuvik bele nem kavar a splendid isolation-be…
CSALÁD, KÉGLI
Madárviszonylatban (is) igen változatos a családmodellek skálája, kezdve kakukkék nemlétező családjától, varjúék példás szülői gondoskodásáig. Ragadozó madár lévén, a bagoly természetszerűen az utóbbit gyakorolja, hiszen fiókái eleve hosszabb ideig szorulnak gyámolításra. „A fiókák sokszor már akkor kiugrálnak a fészekből, amikor még nem tudnak repülni, emiatt egyik szülő szinte mindig biztosítja a védelmüket […] akár stimulálva hívja őket, hogy másszanak vissza a fára. Tehát nagyon jó szülők a baglyok és egyes fajok – mondanám itt a macskabaglyot meg az uráli baglyot – annyira vehemensen védelmezik is a fészket, a tojásokat, fiókákat is, hogy az emberre is képesek többszörösen rátámadni, nagyon agresszíven, hogy elzavarják a fészek közelségéből.”
TERMÉSZETES ELLENSÉGEK
Bár nehezen hinnénk, a nesztelen röptű, tökéletes látású vadászok is felkerülhetnek más madarak – nem ritkán éppen a nagyobb termetű rokonok – vagy a fák lombjában fesztelenül mozgó, ragadozó emlősök étlapjára.
A BAGLYOK ÉS MI – ROMÁNIA, A BAGOLYNAGYHATALOM
A baglyok viszonylag rugalmasan alkalmazkodnak az ember alakította környezethez, magához a „simabőrűhöz” is. Ez nyilván nagyon fontos fennmaradásuk szempontjából, különös tekintettel a homo sapiens expanzív természetére. Bagolypopulációink többsége – minden bizonnyal ennek köszönhetően is – bíztatóan tartja magát. Annyira, hogy Románia néhány faj tekintetében akár bagolynagyhatalomnak is nevezhető. Persze a nemzetközi mezőny mai feltételei között…
fotók: Milvus csoport, Daróczi J. Szilárd
interjú, webcikk: Papp-Zakor András
Szerkesztő: Papp-Zakor András, 2022 december 8, 16:30 / actualizat: 2022 december 11, 14:49