Kolozsvári mentőkutyák Törökországban
Erdélyi mentőkutyás csapatok is segítenek a törökországi mentési akciókban.
Az egységek Bukarestből indultak a földrengés sújtotta területekre a román Védelmi Minisztérium repülőgépén. Az erdélyi csapathoz két kolozsvári szakember is csatlakozott, Oana Cioara és Rares Urs, Dínó, illetve Max nevű mentőkutyáikkal.
A már közel húszezer halálos áldozatot követelő földrengés helyszínére utazott önkéntesek a Caini de Salvare Transilvania, vagyis az Erdélyi Mentőkutyák csapatához tartoznak. A szervezet egyik tagja, Simona Pantelimon a mentőkutyák munkájáról nyilatkozott rádiónknak.
Simona Pantelimon: Tegnap sikeresen landolt a csapat az országban, legutóbbi tudomásom szerint pedig jelenleg az egyik katonai repülőtéren tartózkodnak. A felszerelés lepakolásán dolgoznak, és a táborhelyük felállításán, ugyanis ilyen helyek nincsenek kialakítva. Kezdetben azt gondoltam, hogy a mieink is az elsőként Törökországba utazó bukaresti kollégákkal lesznek beosztva, ezzel szemben viszont úgy tűnik, hogy egy másik zónába osztották be őket.
Kitérve a bővebb részletekre, miből áll pontosan a csapat küldetése?
A mi szervezetünk, a Caini de Salvare Transilvania, magyarul az Erdélyi Mentőkutyák Szervezete, önkéntes módon készít fel kereső-kutyákat természeti katasztrófák során való bevetésre, mint a törökországi földrengés. A felkészített kutyák bevethetőek eltűnt személyek keresésében, amit mi felszíni keresésnek nevezünk, de például erdőben eltűnt keresésében is tudnak segíteni, például olyan esetekben, amikor valaki esetleg gombászás közben téved el a fák között, vagy a hegyekben. A földrengések esetében ugyanakkor nincs jogunk közbelépni a hatóságok engedélye nélkül, a gyakorlatban ugyanis a Katasztrófavédelem koordinálja a terepen történő intézkedéseket.
Ez azt jelenti, hogy az érintett zóna típusától függően a keresést emberekből és kutyákból álló csapatok is végzik. A áldozatok és az összedőlt épületek típusa határozza meg a csapatok összetételét. A kutyás csapatok abban az esetben indokoltak a keresésben, amikor a törmelékek alatt rekedt áldozatokat nem tudjuk lokalizálni vagy nem halljuk őket. A kutyák képesek őket is megtalálni a romok között keresve, nyilván betartva a lehetséges elővigyázatossági lépéseket. A kutyák tehát kiszagolják az áldozatokat, és ahol szagot fognak, ott ugatással jeleznek a csapatnak. Ilyenkor a törmelék, romok alatt valószínűleg egy ember található. Ezután a helyszíni csapat megkezdi a szükséges intézkedéseket. Ez sokkal hatékonyabb eljárás, mint az, hogyha minden támpont nélkül keresnénk embereket egy hatalmas területen, ahol azt sem lehet tudni, hogy melyik irányba kezdjük el a keresést, vagy hogy legnagyobb valószínűség szerint hol található az adott személy. Földrengés esetén tehát nagyobb eséllyel találják meg az áldozatokat az ilyen küldetésekre kiképezett kutyák.
Hogyan zajlik egy kiképzés a földrengés áldozatainak megtalálására?
A kutyák kiképzését a lehető legkorábban elkezdjük, mi arra törekszünk, hogy az állat minél fiatalabb legyen a képzés elkezdésekor, mivel a felkészítés hosszú ideig tart. Tehát ameddig eljutunk oda, hogy az állat olyan viselkedést tanúsítson, amiben bízhatunk, és ami egy országos vagy nemzetközi vizsga során is bizonyítványt érdemelhet. Gondolok például az itthoni, katasztrófavédelem által szervezett vizsgára.
A felkészítés ezekre nagyon komplex folyamat. Egy sor viselkedési gyakorlaton megyünk keresztül a kutyákkal, amelyek során az orrukat különböző parancsokra és különböző területeken tanulják meg használni, majd elkezdenek megtanulni szervezett formában mozogni, amit mi keresési mintának nevezünk, és a levegőből kiszűrt szagokat végül majd fel kell tudniuk dolgozni.
Abban a pillanatban, amikor megérzik egy ember szagát, fel kell keresniük a szag forrását, majd megvizsgálják, hogy a megtalált személy megsérült-e. Olyan helyzetekről beszélek, amikor valaki eltűnik, vagy törmelék alá kerül, vagy esetleg nem látható, mert kövek alá szorul. Gyakorlatilag a kutyákat arra szoktatjuk, hogy ne csak akkor jelezzenek, ha látják az áldozatot, hanem akkor is, ha azonosítják az adott személyt, és erős szagot éreznek.
A lépések nagyon összetettek és nehéz elmagyarázni, de a kutyáknak ez egy játék, ők maguk játékokért és ételért dolgoznak. Gyakorlatilag abban a pillanatban, amikor az úgynevezett áldozatot megtalálják, jutalmat kapnak az áldozatot játszó kiképzőtől. A romok esetében olyan területre van szükségünk, ami egy földrengés sújtotta területre emlékeztet. Ebben mindig is kaptunk segítséget, a közreműködőink elhagyatott épületeket bocsátottak a rendelkezésünkre, de legutóbb például egy köves területen tartottunk kiképzést. Itt Kolozsváron egy kőfeldolgozó vállalat rendelkezik egy olyan területtel, ahol hatalmas kövek is találhatóak, a helyszín pedig nagyon hasonlít egy földrengés sújtotta területre, vagy egy összedőlt ház romjaira. Ezen a helyszínen tehát remekül tudjuk stimulálni a kutyákat ezekre a helyzetekre. A keresést a kövek között gyakorolják, de néhány esetben az alanyt elrejtjük, hogy a kutyák ne tudjanak eljutni hozzájuk, ezzel a helyzetet egyre inkább egy földrengés utáni szituációhoz közelítjük.
Milyen kutyafajták a legalkalmasabbak a mentésre, keresési és mentési missziókra?
Általánosan, minden kutya alkalmas erre, amennyiben kiegyensúlyozott személyiséggel rendelkezik, mivel végülis mindegyikük használja az orrát. Ugyanakkor fontos megjegyeznem, hogy egyes fajták mégiscsak alkalmasabbak a feladatra, mivel néhány testi tényezőt is számításba kell venni, amelyek segítik a kutyákat a munkában: a hosszúkás orr az például, ami egyes kutyáknál jobban segít a szagok feldolgozásában, ez előnyösebb, mint egy laposabb orral rendelkező fajta esetében. Mi elsősorban német juhászokkal dolgozunk, akik arról híresek, hogy számos különböző akcióban bevetik őket. Mellettük labradorokkal, golden retrieverekkel is dolgozunk, de ahogyan már említettem, igazából minden sportosabb fajtájú kutyával lehet dolgozni, a lényeg az, hogy az állat jó fizikai kondícióban legyen. Mindegyiküket be lehet tanítani arra, hogy szakszerűen használja az orrát, ugye a jelenlegi törökországi küldetésben is ez a legfontosabb feladatuk.
A jelenlegi bevetésre egy német és egy belga juhászt kutyát küldtünk, illetve Maxet, a 6 éves golden retrieverünket. Rajtuk kívül még legalább két másik kutyánk áll még készenlétben, szintén egy golden retriever, illetve egy labrador is. Mindegyikük gyakorlati vizsgán esett át, és bizonyítvánnyal rendelkezik.
Minden kutya engedéllyel rendelkezik, vagy a Nemzetközi Kinológiai Szövetség, vagy pedig a Nemzetközi Kereső- és Mentőkutya Szövetség részéről. Van egy megállapodásunk a katasztrófavédelemmel, így a belügyminisztérium által szervezett vizsgákon is részt vesznek, annak ellenére, hogy civil szervezet vagyunk.
Közreműködött: Birtalan Albert, P. Kristály Bea és Sebők Tímea
Szerkesztő: kristalybea, 2023 február 9, 18:24
