Fontosabb, hogy az embereknek mi a legjobb, mint az, hogy mennyibe kerül
Romániában a városok mintegy fele községgé minősülne le, a megyei jogú városok egyharmada pedig elvesztené kiemelt státusát a kereskedelmi és iparkamara új, közigazgatásra vonatkozó átszervezési javaslata szerint. A terv gyakorlatba ültetése esetén az önálló községek 85 százalékát szüntetnék meg.
A gazdasági érdekképviselet múlt héten közzétett felhívásában a költségvetési hiány és a bürokrácia csökkentése érdekében javasolta, hogy redukálják a romániai megyék számát a jelenlegi 41-ről 15-re, a közigazgatási átszervezés során pedig a városok meghatározásánál legyen feltétel a legalább tízezer, a községeknél pedig a legalább ötezer lakos.
A Digi24 szerint 38 olyan város van Romániában, amely a községekkel szemben támasztott elvárások egyikének sem felel meg, vagyis kevesebb mint ötezer lakosuk van, közéjük tartozik a Hargita megyei Tusnádfürdő és Borszék, valamint a Maros megyei Erdőszentgyörgy is. Ezek mellett 45 olyan községe van Romániának – főleg a nagyvárosok szomszédságában és a Bukarestet körülvevő Ilfov megyében – amelyeknek több mint tízezer lakosa van.
A kereskedelmi és iparkamara javaslata alapvetően a helyi önkormányzatokban és az állami intézmények megyei kirendeltségeinél dolgozó alkalmazottak számának csökkentését javasolja annak apropóján, hogy a kormány takarékossági intézkedéseket helyezett kilátásba. Kiderült ugyanis, hogy az első negyedévben mintegy négymilliárd euróval nagyobb volt az államháztartási hiány a tervezettnél. A közigazgatás karcsúsítása pedig harmadára csökkentené az állam működési költségeit – vélik a kamara képviselői.
A javaslat esetleges napirendre tűzési lehetőségeiről, illetve a hozzáfűződő érdekekről Toró Tibor politológust kérdezte Birtalan Albert.
Szerkesztő: kristalybea, 2023 április 27, 16:54