Milyen hatással lesznek ránk a deficitcsökkentő intézkedések?
Kihirdette pénteken az államfő a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvényt.
Marcel Ciolacu miniszterelnök kijelentette: az adóügyi és költségvetési intézkedésekről szóló jogszabály célja a közpénzek pazarlásának csökkentése, illetve hogy vessenek véget „az erősek és gazdagok érinthetetlenségének”. Hozzátette, a kormánynak az a szándéka, hogy felszámolja a „kettős mércét”, a közszférában alkalmazott privilégiumokat, a versenyszféra egyes szereplőivel való kivételezést és az adócsalással megvalósított haszonszerzést.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Jobboldal Ereje és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióinak két tagja szeptember 29-én megtámadta a törvényt az alkotmánybíróságon, a testület azonban október 18-án elutasította a beadványukat.
Azok a nagyvállalatok, amelyeknek az üzleti forgalma meghaladja az 50 millió eurót, január elsejétől 1 százalékos adót fizetnek, amennyiben a profitadójuk túl alacsony. A befizetés alól azok a vállalatok számítanak kivételnek, amelyek tevékenységi köre az elektromos energia és a természetes gázok forgalmazó, szolgáltató vagy szállító kategóriájába tartoznak, illetve amelyek az Energiaügyi Hatóság szabályozása vagy engedélye alatt működnek.
A kisvállalatokat sem kerüli el az adóemelés január elsejétől. Azok a mikrovállalkozások, amelyeknek a forgalma nem haladja meg a 60 ezer eurót, 1 százalékos többletadót fizetnek. Míg azok a mikrovállalkozások, amelyek 60 ezer eurónál nagyobb forgalmat bonyolítanak vagy többféle fő vagy melléktevékenységet végeznek, azok 3 százalékos többletadót fizetnek be.
Végül nem számolhatóak fel azok a vállalatok, amelyek tartozást halmoztak fel az állammal szemben.
A független munkavállalók és a munkaengedéllyel rendelkező magánszemélyek, azaz PFA-t birtoklók január elsejétől 60 minimálbér összegéig mentesülnek az egészségügyi biztosítás kifizetése alól. Gyakorlatilag 10 százalék adót fizetnek minden összeg után, amely nem haladja meg 60 minimálbér összegét. A magas jövedelemmel rendelkezők számára ez így előnyt jelent majd.
Január elsejétől az élelmiszerutalványokra is adót vetnek ki, egészségügyi hozzájárulást vonnak majd le az összegből.
Az informatikai, IT szektorban dolgozóknak 10 ezer lejes összeg fölött jövedelemadót kell fizetniük november elsejétől. Az építkezési, mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók pedig ezután nem mentesülnek az egészségügyi biztosítás fizetése alól. Juhász Jácint gazdasági szakembert kérdeztük:
Különadót fizetnek azok is, akik drága autókkal vagy ingatlannal rendelkeznek. A befizetésre kötelesek azok a magánszemélyek, akik az előző adózási év végén 2 és fél millió lejnél drágább lakóingatlant birtokoltak Romániában, illetve azok is adókötelesek, akik 375 ezer lejnél drágább gépjárművet vezetnek. Mindkét esetben 0,3 százalékos járulékot vetnek ki rájuk.
A bankok a profitadó mellett szintén január elsejétől 2 százalékos többletadót is fizetnek az üzleti forgalmuk után. A rendelkezés 2025 végéig lesz érvényben, 2026-tól 1 százalékra csökken a bankok üzleti forgalmi adója.
Többletadót vetnek ki január elsejétől az üzemanyaggal és természetes gázokkal kereskedő vállalatokra. A szektoron belül az 50 millió euró fölötti üzleti forgalmat bonyolító vállalatok a profitadó mellett fél százalékos többletadót kell befizessenek.
A gázszállítás koncessziós díját 25-szörösére emelik, 0,4-ről 10-ra emelkedik az összeg.
Az áruforgalmi adó is emelkedik január elsejétől bizonyos esetekben. Az alkoholmentes sör és a hozzáadott cukros élelmiszerek áfája 9-ről 19 százalékra növekszik. Továbbá 5-ről 9 százalékra emelik a szociális lakások értékesítésének áfáját, ugyanígy 9 százalék lesz az áfa a legfennebb 120 négyzetméteres lakásokra. Szintén 9 százalékra növekszik az áfa a fotovoltaikus panelek, a napelemek és más magasteljesítményű fűtőberendezések esetében is. Ez az adóösszeg lesz érvényben január elsejétől a vidámparkok, szabadidős parkok, vásárok, kiállítások, mozik és kulturális rendezvények bevételeire is. Kivételt képeznek ez alól azok a szolgáltatók, akik adómentességet élveznek. Végül ide sorolják még a hitelesítési bizonyítvánnyal rendelkező drágaitalokat is. A fitness termek szolgáltatásaira pedig 5-ről 19 százalékra emelik az áfát. Marad viszont az 5 százalékos áfa a kastélyok, múzeumok, emlékházak, műemlékek és műemléképületek, valamint állat- és botanikus kertek esetében. A tűzifa áfája szintén 5 százalékon marad.
Többletdíjat vezetnek be a hozzáadott cukrot tartalmazó italokra. Az alkoholmentes italok után, amelyek 100 ml-enként 5 és 8 mg közötti hozzáadott cukrot tartalmaznak, hl-ként 40 lej többletdíjat számol fel az állam, míg a 8 mg fölötti cukortartalom esetén hl-enként 60 lejes díjat szabnak ki.
Azok a személyek, akik nem tudják azonosítani a jövedelmük forrását az eddigi 16 helyett, akár 70 százalékos adót fizetnek meghatározatlan eredetű jövedelmük után.
Jövőre az első fél évben a vállalatoknak minden kibocsátott számlát be kell vezetniük a RO e-Factura rendszerbe, a kibocsátást követő 5 napon belül. A számlák elektronikus változatának feltöltésére akkor is kötelesek, ha a címzettek nincsenek regisztrálva a rendszerben. Mulasztás esetén 5 és 10 ezer lej közötti bírságra lehet számítani nagyobb összegek esetében, közepeseknél pedig 2500 és 5 ezer lej között határozzák meg a bírságot. A kis összegek mulasztásáért ezer és 2500 lej közötti bírságot róhatnak ki. Január elseje és március 31-e között a szankciók még nem lesznek érvényesek.
Várhatóan november közepétől a készpénzhasználatot is csökkentik. Az üzletekben így egy összegben legfennebb 2 ezer lej fizethető készpénzzel.
A közszférában is csökkentik a kiadásokat. Január elsejére 25 százalékkal lesz kevesebb az államtitkárok, a tanácsosok, az alelnökök és a hasonló tisztséget betöltők száma. Felfüggesztik továbbá az irodavezetői funkciókat is.
Birtalan Albert összeállítása
Szerkesztő: kristalybea, 2023 október 30, 11:17
