„Folyamatosan meg kell kapnom az információt, hogy én vagyok”
Révész Bálint rendező mesél arról, hogy hozzá mennyire áll közel a TIFF-díjas KIX szubkultúrája.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2024 június 24, 08:55 / actualizat: 2024 június 24, 11:12
Mikulán Dávid 2011-ben gördeszkával járta Budapest utcáit, és fotókat, kis filmecskéket készített azokról az emberekről, akikkel összehozta a sors. Adott pillanatban néhány gyerek mellé került, akik hamar befogadták, és két óra múlva már otthonukba is meghívták a képzőművészt. Közéjük tartozott Sanyi, akit könnyű volt megszeretni, kisugárzása valósággal kérte, hogy visszatérjenek hozzá.
Ennek a projektnek a végleges változatát látta meg Révész Bálint dokumentumfilmrendező, és mivel egy egészestés film potenciálját látta benne, megkereste Mikulán Dávidot, hogy dolgozzanak együtt. Így született 12 év alatt a KIX című film, amely a 23. TIFF-en elnyerte a What’s up, doc? kategória fődíját.
Sanyi egy kedves, barátságos fiú, aki sok balhéba keveredik, az iskolában is számos konfliktusa van, de alapjáraton jó ember. 8 éves korától követi a kamera. A rendezők legjobb szándéka ellenére a film története tragédiába torkollik. Ennek a kilátástalan helyzetnek köszönhetően válik az utca csintalan gyerekéről szóló film sokkoló, elgondolkodtató drámává.
A KIX című filmet Révész Bálint rendező kísérte el Kolozsvárra. Most ő mesél arról, hogy nehéz volt-e hat év késéssel csatlakozni Mikulán Dávidhoz, és hogy hozzá mennyire áll közel az a szubkultúra, amelynek Sanyi része.
Riporter: Gergely Zsuzsa