Élő Kolozsvári Rádió

Polcz Alaine: Asszony a fronton

Gyermekkoromban naivan azt hittem, én úgy fogom leélni az életemet, hogy az agressziónak és a halálnak a magasiskoláját nem kell kijárnom.

Polcz Alaine: Asszony a fronton
2023 szeptember 18, 11:12 / actualizat: 2024 július 5, 11:43

A szomszédban háború van. A világ számos sarkán háború van, csak a többi nincs elég közel, hogy elérje az ingerküszöbünket. Gyermekkoromban naivan azt hittem, én úgy fogom leélni az életemet, hogy az agressziónak és a halálnak a magasiskoláját nem kell kijárnom. Hogy tudjam, minek a hiányának örülhetek, végigolvastam a háborús irodalom nagy részét. Ha valakit zsidózni hallok, azonnal kezébe nyomnám az Orvos voltam Auschwitzbant, hadd tesztelje érzéseit azon a könyvön. Ha valaki azt állítja, Amerika mindig kivont zászlós győztes volt, az olvassa el az Oroszlánkölyköket, vagy próbáljon Yossarian módjára kilépni A 22-es csapdájában körvonalazott abszurd őrületből. Vagy nézze meg A szarvasvadász filmet, azóta is kiráz a hideg az „orosz rulett” szókapcsolattól. Ha valaki azt nem tudja elképzelni, mit jelent egy kisgyermeknek a háború, annak ajánlom A festett madarat. Napokig nehezen fog lenyelni egy kanálnyi levest is.

Mára a háború természetrajza megváltozott. Már nem lovon száguldó, artikulálatlanul üvöltő férfiak rontanak egymásra. Repülők, tankok, gránátok még vannak, hátrahagyott rothadó hullák és megcsonkított testek úgyszintén. De valahogy burkoltabb lett az egész, átláthatatlanabb, azt is nehéz megállapítani, hogy pillanatnyilag ki áll nyerésre. Háborúba a résztvevők legtöbb 10 százaléka vonul lelkesen, hazaszeretetből, meg mit tudom én milyen ideológiáktól vezérelve. De őket is megtöri a tapasztalat. Mert nem természetes, hogy 19 éves fiúknak nem a szerelmen, családalapításon vagy karrierépítésen jár az eszük, hanem azon, hová bújjanak fedezékbe, és hogy lőhetnék ki ők az ellenséget, hogy ne az ellenség puffantsa le őket. A nagyszülők, dédszülők közül egyre kevesebben élnek, hogy mesélhetnének arról, milyen volt huszonévesen hazavergődni az orosz fogságból. Nagyanyáink, dédanyáink mondhatnák el, hogy mit jelent az éhség, a gyermekeket tizedelő járvány, az orosz felszabadítás. Keveset meséltek, keveset kérdeztünk.

Polcz Alaine Asszony a fronton című könyvére folyton utalnak háborúról szóló esszékben, ez az önéletrajzi regény engem eddig valahogy elkerült. Nemrég elolvastam, és most azon művek sorát gyarapítja, amelyeket azoknak az asztalára helyeznék, akik szerint egy háború indokolt lehet. A háborúnak áldozata a fronton elhulló kiskatona, a megtámadott ország, a támadó ország népe, az egész kontinens vagy a világ. Arról is keveset beszélünk, hogyan lettek a nők a háború áldozatai. Valószínűleg a szégyenérzet tartotta vissza az asszonyokat, hogy elmeséljék borzalmas tapasztalataikat.

Polcz Alaine nem egy átlagos asszony. Mégis hosszú időbe telt, amíg el tudta mondani. A második világháború vége két tűz között, egy magyarországi kis településen érte. A bevonuló orosz katonák megszámlálhatatlanul sokszor megerőszakolták nem csak őt, a 70 év felettieket is. Ebben a könyvben van szó a törött hátgerincű nőkről. Nem, nem bottal ütötték őket, míg roppant a csontjuk. Tulajdonképpen nem is akarták eltörni, csak olyan bizarr pozícióban, olyan heves mozdulatokkal erőszakolták őket a csupasz földön, hogy a gerinc feladta.

A háborúnak mindenki áldozata, a győztes is. A háború az emberiség legborzasztóbb találmánya, legalizált gyilkosság és nemi erőszak, mesteri szintre emelt önpusztítás. Ha nem hiszik, olvassák el Polcz Alaine Asszony a fronton című könyvét. Hallani fogják a roppanó hátgerinc hangját.

What’s up? Jójó, de hánykor?!
Kanapéfilozófia csütörtök, 2024 október 172024 október 17, 15:24

What’s up? Jójó, de hánykor?!

Bár csak néhány éve jelentek meg az interaktív online csoportok, ma már biztos, hogy nincs olyan internetfelhasználó, aki ne lenne tagja...

What’s up? Jójó, de hánykor?!
Amikor a képernyő kiszorítja a konyhát a lakásból
Kanapéfilozófia csütörtök, 2024 október 172024 október 17, 13:23

Amikor a képernyő kiszorítja a konyhát a lakásból

Képernyő elé szögezte magát az ember, végérvényesen és visszavonhatatlanul, ha csak nagyon, de nagyon nem akar kitörni bűvköréből. Ez...

Amikor a képernyő kiszorítja a konyhát a lakásból
Engedjétek, hogy lehessek hálás az orvosomnak!
Kanapéfilozófia szerda, 2024 október 162024 október 16, 12:52

Engedjétek, hogy lehessek hálás az orvosomnak!

Bejárta a sajtót, hogy Nelu Tătaru orvost, egykori egészségügyi minisztert azzal vádol a korrupcióellenes ügyészség, hogy több száz...

Engedjétek, hogy lehessek hálás az orvosomnak!
Ismeretlen ismerősünk: Judit, a szakács
Kanapéfilozófia csütörtök, 2024 október 102024 október 10, 14:47

Ismeretlen ismerősünk: Judit, a szakács

Ferencz Zsolt legújabb ismeretlen ismerőse, Tamás Judit 2014 óta dolgozik a Bolyai utcai Rex pizzázóban. Ő készíti a napi menüt, és még...

Ismeretlen ismerősünk: Judit, a szakács
Kanapéfilozófia szerda, 2024 október 92024 október 9, 14:18

Kiharcoljuk!

Millióegy Hofi Géza-örökzöld létezik. Ezek közül egyik kedvencem, amikor a kőműves nagyapja esetéről mesél. Az elvtársak azt mondják a...

Kiharcoljuk!
Kanapéfilozófia hétfő, 2024 október 72024 október 7, 13:10

Sicko

A mai Kanapéfilozófiában Michael Moore nagysikerű amerikai rendező Sicko című filmje kapcsán lesz szó az amerikai egészségügyi rendszer...

Sicko
Kanapéfilozófia csütörtök, 2024 október 32024 október 3, 11:49

R.I.P. Karsai Dániel

„Csak egy gyáva és gyenge ember menekül a halálba a szenvedés elől, de csak egy bolond él a fájdalomért. Az a méltóságteljes élet, ha...

R.I.P. Karsai Dániel
Kanapéfilozófia hétfő, 2024 szeptember 302024 szeptember 30, 15:50

Instagriskola

Az internetnek és azon is belül az Instagram reeleknek (rövid videóknak) hála megtanultam végre rendes hummuszt készíteni. Korábban is...

Instagriskola