Sajtóklub: 70 vaskos szekusdosszié
Dr. Balogh F. András professzorral folytattuk július 8-i beszélgetésünket.
Szerkesztő: mihaly.istvan, 2024 július 30, 12:00
Ismét Balogh F. András professzor (a kolozsvári BBTE és a budapesti ELTE oktatója) volt a vendégünk, akivel folytattuk azt a július 8-i beszélgetést, amelyben a Szekuritáté által meghurcolt, magyar nacionalistának tekintett Balogh Edgár publicista, szerkesztő, politikus évtizedeken át tartó megfigyeléséről volt szó. Balogh Edgárt 1949-ben – a Magyar Népi Szövetség több más vezetőjével együtt – a szocialista törvényesség megsértésének vádjával letartóztatták és öt évet töltött vizsgálati fogságban, különböző börtönökben. Szabadulása után folyamatosan megfigyelték és lehallgatták a Korunk szerkesztőségi irodáiban és saját otthonában is, egészen 1989 nyaráig.
Ezúttal további részletekre is kitértünk a 70 vaskos szekusdosszié tükrében: szó esett sok egyéb mellett arról a furcsaságról, hogy hiába áttekinthetetlenül terjedelmes az irattári anyag, mégis hiányos, például Balogh Edgár és Kós Károly beszélgetéseiről nincs bennük említés.
Továbbá 1978 októberében Balogh Edgárt meglátogatta „ideológiai” ellenfele, Márton Áron püspök is.
E szimbolikus értékű, fontos látogatásnak semmiféle nyoma nincsen a dokumentumokban, a lakáslehallgatási jegyzőkönyvek nem rögzítik, miközben a Balogh Edgár lábtörése okán „keletkezett” nagy vendégjárást körülbelül száz lapon keresztül dokumentálja a 39. kötet.
Balogh F. András feltárt egy fontos, eddig nem ismert részletet is, nevezetesen, hogy
az 1960-as és az 1970-es évek elején a Korunk folyóirat szerkesztőségének lehallgatási anyagát a Balogh Edgár-féle dossziéban helyezték el. Tehát aki a Korunk szerkesztőségének életét kívánja majd tanulmányozni, annak ezeket a dokumentumokat is át kell néznie.
Ez a fontos információ eddig nem volt ismert, a 2014-ben megjelent, a Korunk és a titkosszolgálat kapcsolatát elemző, Kántor Lajos által szerkesztett Titkosan – nyíltan. Korunk-történetek a titkosszolgálatok működéséről című kötet erről nem tesz említést. Ugyanez vonatkozik egyes személyekre is, pl. Gáll Ernőre, Kántor Lajosra, Kányádi Sándorra, akik akkoriban gyakran megfordultak a Korunk szerkesztőségében és Balogh Edgár lakásán.
Ugyanakkor ezeket a dokumentumokat csak a legszigorúbb forráskritikai megközelítés után szabad értelmezni, hiszen a megfigyeltek magánbeszédben elmondott szavait hajlamosak vagyunk közbeszédként értelmezni.
A lejátszóra kattintva a július 29-én, hétfő délután közvetített 55 perces műsor kissé rövidített változatát hallgathatják meg.
Szerkesztő-beszélgetőtárs: Mihály István